Drága Leonard,

szembenézni az élettel mindig szembenézni az élettel, és tudni, hogy mit jelent, végül tudni szeretni olyannak, amilyen, és aztán eltaszítani. Leonard. Mindig az évek köztünk, mindig az évek, mindig a szeretet, mindig az órák.

Részlet Jézuska leveléből:

"Kedves Gyermekeim, Testvéreim!

Idén nagy örömmel fogadtam a sok-sok üdvözlőlapot, és köszönöm mindenkinek, aki a blogjában és a facebookon is megemlékezett a születésnapomról! Nagyon szeretlek titeket! ;)
Sajnos a Game of life gyár csak két nap szabadságot adott és képzeljétek a 24.-ét még le is kellett dolgozni a múlt héten, szóval gondolhatjátok mennyire jól esik nekem, hogy ti legalább gondoltok rám...

Meg tegnap a szülinapi bulimon, ami csak egy órás volt, szóval nem hosszú meg minden, ásítoztak az emberek, meg azt számolgatták a tiszteletemre tartott misén, hogy mennyi lesz jövőre a prémium, és hogy felfutott a szem a harisnyájukon és mit szól majd ehhez Mari a másik padban, meg minden. Ez azért kicsit elszomorított, de örülök persze, hogy ők egyáltalán eljöttek, talán egy kicsit miattam is voltak ott...

Sok-sok csodaszép ajándékot kaptam Tőletek! Köszönöm, hogy kedvesek vagytok egymással, akkor is ha veletek nem mindig kedvesek, köszönöm, hogy szerettek engem és egymást is, meg minden!
Köszönöm, hogy próbáltok elfogadóak lenni és megbocsátani egymásnak és magatoknak a hibáitokért - bár nem is értem ezt a cécót, én például kifejezetten jókat mosolygok a soron a kis egyedi dolgaitokon, nem kellene állandó szégyenben élnetek szerintem, meg minden.
Én, köszönöm jól vagyok, de azért jó lenne többet találkozni veletek, meg remélem ezután is sokat gondoltok rám!
Ölelés!

Szeretettel gondol rátok:
Jézuska."

:)

Kattanás

"Elrontjuk egymásban a szerelmet fiatalon, mint valami rosszul
járó órát. Mindig pontosabbat akarunk, de inkább mindig a másik akarja,
mikor mi örülünk a hibájának, és megáll az idő belül, a többi meg
elkúszik felettünk."


Na igen, amikor erről volt szó nem tudtam ezzel mit kezdeni, dühös voltam, meg fáradt hozzá, és túl gyerek módra szerelmes meg boldog, hogy ne vegyem magamra. Tudod, ez az érzés:



Aztán azért ijedtem meg, mert az a régen belém ivódott félelem előtört és akkor meg azt vettem észre, hogy tényleg bennem is porrá van zúzva valami, attól még hogy próbálok nem tudomást venni róla még így van.
Bizalmatlan, bizonytalan vagyok, és hajlamos arra, hogy magam alatt vágjam a fát.
De miért?
Honnan jön ez?

Ha az elmúlt, elnyűtt szerelmek árnya így rám tud rakódni, akkor a fényük miért nem marad bennem? Az hová lesz, és miért nem ilyen erős?

Vissza lehet térni az eredeti állapothoz?

Juhuunnia <3 :)





És Boci, nem szégyelled magadat?! :)

Kérlek!

"Ha már nem leszel is, hadd járjak ide a virágokhoz, kérlek!
Nem lesz erőm a jóságot sugárzó adók erősítőjének maradni,
ha nem lesz emlékem arról, hogy valaha hittem azt, ami nincs."

Varázslatos

:)






Coming soon is a brand created for a generation of women and men who wear what they like, without stating who designed it. Wearing Coming Soon is an act to express who you are through the essence of clothing, fabric and cut for everyday comfort and style.


Már megint...



Mindig akkor mond csődöt a rendszerező agyam meg az összeszedettségem, amikor a legnagyobb szükségem lenne rá.
Jövő héten négy zh-m lesz, egy óriási vizsgám, meg le kell adnom egy nagy beadandót meg egy csomó kicsit. És képtelen vagyok figyelni. Most jut eszembe egy csomó nagy ötlet, meg hogy mit kellene rajzolni és festeni, hogy olvasni melyik könyveket volna jó, és hirtelen meg kell őrülni a gondolatok kuszaságától.

Legyen már vége ennek a szar fősulinak, itt még a maradék érdeklődést is kiölték belőlem a gazdaságtudomány iránt. Ötödik féléve járok ide, és eddig összesen egy (!) olyan tanárom volt, akit igazán kedveltem, aki vette a fáradságot, és tanított, a szó hagyományos értelmében, és nem csak a neptun-kódom alapján tartott nyilván. Szánalmas az egész, úgy ahogy van!

Tudom, hogy ezzel kicsit elkéstem, és későn szólok, és nyolc év után most már igazán kussolhatnék, de én nem is akarok közgazdász lenni...

Szeretnék máshol lenni!

Szeretnék itt feküdni, kérek egy ajtót a festményre:

Vágy vs Szeretet

Feldmár azt mondta egy előadásában, hogy ha a vágyainkat a másikra terheljük az már rég nem szeretet. Azóta ezen kattogok.
Többnyire meg szoktam sértődni azon, ha mások nem azért szeretnek, ami vagyok, hanem valakit "szeretnek", akit látni akarnak bennem, akitől akarnak valamit. Nem úgy akarnak, mint egy töltőtollat, vagy hogy adjam oda a jegyzeteimet.

Az a gonosz, aki egy mosolyt akar. Aki szeretetet akar az a leggonoszabb! És basszus, most esik le, hogy én hányszor csinálom ezt, hogy mindig valaminek a fejében szeretek.

Igen, szeretlek HA te is szeretsz.
HA kedves vagy.
HA bármikor rendelkezésre állsz.
Ha.. ha.. ha...

Ez így tényleg hajmeresztően hangzik.

Valahogy úgy kéne akkor, hogy ne akarjunk semmit a másiktól, és hogy a szeretetünket minden vágyaktól mentessé tegyük. Szeret így egyáltalán valaki?


Aki szerint ez paródia tegye fel a kezét!

:)

Hát csak azért mert így szeretünk mi legtöbbször:


Öleléééééééés!

Oké, akkor vannak rossz emberek. De azért lehet őket önkényesen szépnek látni? Nem miattuk, csak úgy magam miatt, hogy nekem legyen jóó, na légysziii!! :)

Végre tudok zenét hallgatni, ami részben helyettesíti az állandó utcán/munkahelyen/konyhában/fürdőben éneklést, dúdolást és fütyülést, mert már magamat is idegesítem, hogy egyik percben 16 tonna fekete szenet visz a szél, aztán végtelenítve jön ki belőlem az hogy "aludni kéne mármost, mert lebontják a várost". Kíváncsi vagyok, hogy mi van bennem, amit így el akarok kussoltatni magamban - mit mondanál Te kis hülye belső hang?? :)

Az van, hogy a ki a hi, a mi a bi, a szumilámi hahahahi, a tumpalimpi szindua tu kama li fimilua.

De inkább az van, hogy:
"Hát felébredek, és nem intenek majd az emberek..."

De még inkább az, hogy:

Lebegés van, azért van lebegés, mert hát jó volt ez a hétvégei levés, még az sem rontotta el, hogy hülyébb voltam a szokásosnál, mert nem bírtam a jósággal, meg egyébként mások is hülyék voltak, de ez sem rontotta el túlzottan, és mondom, lebegés volt meg vanás lett (vagy fordítva) és de jó de jó!!








Arról szól ez itt, hogy megint azélet minden területén jelen voltam egy időben, Boci le is fényképezte, meg azt is hogy van hónaljam, meg szám, meg hogy a vállalhatatlanul részeg mellei hogyan sompolyogtak az enyémek alá, és elkészítette a második legjobb fényképet a Bálintosról meg magamról.

Millió csók Nektek és aprósütemények és rózsaszín vattacukorfelhők!!
Szeretet, ölelés!! :)

Emlékeztető önmagamnak 2.


Soha többé ne menj olyan iskolába, ami igazából téged nem is érdekel!!!

Ha szirmunk hull...

:)))



Itt meg a többi:

http://zselenszky.blogspot.com

Most meg inkább levelünk hull, mert gyönyörű ősz van, napsütéses, optimális a hőmérséééklet apááám! :) Szeretünk élni, halni meg fájni is ilyenkor, kedvesem!

Ősz vagyok, ősz vagyok, ősz vagyok! Juhééjjjj!

Megyek gyertyákat gyújtogatni, azoknak akik már valami más tudatállapotban keringenek, folynak, úsznak itt, és főleg Marci cicának üzenem, hogy amennyiben előző életében rokonom volt, kérem erre való tekintettel viselkedjen rendesen, amíg nem vagyok otthon! A fáknak üzenem, hogy ölelem őket, a patakok follyanak patakokban!


Puszpusz! ;)

Nem tűntem el


Csak most éppen sok a dolgom... :)

Illetve a barátaimnak, én csak vezénylem a munkálatokat... :P

Bleeeeeeekk



Ne engedjetek emberek közé este hét után!
Nem vagyok normális.


üres vagyok.

végtelenül üres.

meg tele is vagyok. mindjárt szétrobbanok a létezéstől.
hogy megint tíz körömmel ragadnám meg az éltet, és a magamévá tenném erőszakkal.

sosem tanulok semmiből.

Mérföldkövek

Nem gondolom, hogy az alábbiakkal azonosítható az életem, csupán szerepeljenek itt ezek a gondolatok most mérföldkőként. Hogy mennyiben elérhető, elérendő és elhagyandó mérföldkőként, az egyelőre titok, számomra is... Mindenesetre kellően nagy a lépték. A távolság annál is inkább. De azért legyen.

"És egy idő múltán, még ifjúkorom virágában, fejemen fényes fekete hajjal, boldog fiatalság gyönyörét élvezve, férfikorom elején, síró és jajveszékelő szüleim akarata ellenére, hajamat és szakállamat lenyírva, sárga ruhát öltve, otthonomból az otthontalanságba távoztam..."

"Ebben a feloldódott elmeállapotban, megtisztultan, tisztán, gondoktól menten, szelíd, készséges, szilárd, nyugodt lélekkel, az indulatok legyőzésére irányítottam gondolataimat. "Ez a szenvedés" - értettem meg a valóságnak megfelelően. "Ez a szenvedés oka" - értettem meg a valóságnak megfelelően. "Ez a szenvedés megszüntetése" - értettem meg a valóságnak megfelelően. "Ez a szenvedés megszüntetéséhez vezetőút" - értettem meg a valóságnak megfelelően.
Amikor ezt felismertem, amikor ezt megláttam, gondolataim megszabadultak a kívánságok indulatától, megszabadultak a létezés indulatától, megszabadultak a tudatlanság indulatától. Felismertem: "A megváltás a megváltottban van."

// Buddha beszédei

Innen oda

Először is mindenkinek üzenem, hogy szeretlek.
Mindenkinek!
:)
Na jó, hát tényleg van akinek egy kicsit jobban, de ebben az a szép, hogy úgyis tudja magáról mindenki, hogy ez milyen mértékben szól neki. Vagy nem, de aki nem tudja az meg...

Lement életem első hete az önállóságban és a híresztelésekkel és előzetes várakozásokkal ellentétben túléltem. Azért persze vannak itt döccenők meg zökkenők (meg lecsöppenő kecsöp benők), de alapvetően megy ez a sors kezére való ráfekvősdi.

Az alaptétel még mindig az, hogy a mundér becsületes, meg hogy aki a hideget nem szereti, hóember nem lehet!

Ami teljesen új tapasztalás, hogy ki lehet jönni annyi pénzből egy héten, amennyit eddig egy nap alatt költöttem el. Ezt ajánlom sok ismerősömnek, próbálgassák a mértékletességet a fenntarthatóság érdekében, hátha még megspórolunk egy ötven évet a Földnek, ha kicsit visszafogjuk a fogyasztást ;)

Egyébiránt holnap nagyon nagy céges vizsga, "nemszeretem" és "fúj" napok, zh-k, "hajnalig fentlevések de minek" és "bárcsak veletek lehetnék" képzeletbeli ölelések...

Persze azért jó itt, állandóan tanulok most leginkább az életről, meg arról, hogy mennyi mindent nem tudtam eddig.

És még egyszer:

Szeretlek titeket! Mindenkit!

Ölelések!! :)

"Fénylő írisszel csodálkozunk,

mert nem hiányzik, amit itt hagyunk."*









*Zselenszky

Útrakészen

Na akkor majd holnap valami újba csapunk bele.





















Azt viszont nem tudom, hogy fogok-e még valaha egy szobában tölteni bárkivel is 21 tök jó évet... :) Nincs még egy ilyen dzsukel raj tesó! :)))

Csomagolok

Mert nem kaptam el a tekintetét...





Mindenki hallgasson Sigur Ros-t!! MINDENKI!!!! <3

Ha előrelátó csecsemő lettél volna...

...Felkötöd magad a köldökzsinórodra.

De te megszülettél
És nem vagy se hülye, se vak
Ha már itt vagy
Ne hagyd, hogy leállítsanak!

Ha nem akarod hallani azt, aki oktat
Mert véletlenül tudod
Hogy egy utolsó szemét
Ha azt gondolod róla
Hogy pofázhat és szophat
Fogd be a füledet
Vagy hallgasd ezt a zenét
Ha eleged van abból
Hogy senki se tudja
Hogy mit kellene csinálnod
Hogy jobb legyen a kedved
Mégis mindenki okos
Mert azt hiszi magáról
Fogd be a füledet
És hallgasd meg a csendet
Ha zavarni akarnak a depressziódban
Ha meg akarják mondani
Hogy mikor hova állj
Fogd be a füledet
Hallgasd meg a csendet
És ha szét akarják törni
Üvöltsél, hogy fáj!

Fáj!

Ha megkérdezik tőled
Hogy hova-hova-hova
És te nem akarod tudni
Vagy nem tudod a választ
Fogd be a füledet
Csukd be a szemedet
Távolíts el mindent
Ami erőszakot áraszt
Ha össze-vissza tapogatnak
Kiváncsi kezek
Mert nem tudják
Hogy téged simogatni kell
Robbantsd ki magadat
Élvezd az agyadat
Veszítsd el a tested
És csak befelé figyelj
Ha játszani szeretnél a játékaiddal
De azt látod
Hogy mindegyiket tönkretették végleg
Találj ki újakat, szopjad az ujjadat
Rugdoss és üvölts
És ne őrülj meg, kérlek!

Fáj!

Ha előrelátó csecsemő lettél volna
Felkötöd magad a köldökzsinórodra

De te megszülettél
És nem vagy se hülye, se vak
Ha már itt vagy
Ne hagyd, hogy leállítsanak!

Na, te csak ne vedd el tőlem azt
Ami az enyém
Na, vedd le azt a konyhakést
Az ereidről, kérlek!
Ha vérbe fagyva talállak
Az ábrándjaim helyén
Én megutálom magamat
De megutállak téged is
Na, csinálj szépen valamit
Kösd le gyorsan magadat
Nyúlj inkább a bugyidba
Vagy írj te is egy verset
Nekem nem jó érzés az
Hogy te ott térdig húgyos budikba'
Egy konyhakéssel nyiszáljad
A halhatatlan lelked!

Fáj!

Ha előrelátó csecsemő lettél volna
Felkötöd magad a köldökzsinórodra

De te megszülettél
És nem vagy se hülye, se vak
Ha már itt vagy
Ne hagyd, hogy leállítsanak!

Na látod
Túl vagy az egészen és itt vagyunk
Egészen egészben, egészen közel
És hogy te kizuhanj a képből
Amíg engem egy gépből
Hallgatsz, azt felejtsd el
Tudod te is simogatni magadat
És élvezni az agyadat
Neked használ az is, ami árt
És nagyon okosan tetted
Hogy elhoztad a tested
Mert tudod
Hogy nekem szükségem van rád!


Sziámi

Jajjaj

Néha én is feladom.

Mostanában egyre gyakrabban... Sajni.

Jön a magányszörny, be akar furakodni mellém az ágyba, mindent megtesz, hogy lehűtse a lábam, néha már jéghideg. Pedig tudnivaló, hogy a boldog emberek sosem fáznak! Eleinte a zoknisfiókba bújtam előle, azt hittem, ott a puhaság meg a melegség, de aztán kiderült, hogy az ön-lélekmelegítés nem túl célravezető.
Ugyan a magányszörny oda nem jön utánam, viszont fogja magát és megáll a fiók előtt és magában beszél ("és kutyahúst zabál..."), fennhangon kezdi mondani, hogy:
- Trallala, itt vagyok. Hiába, úgyis tudja minden meleg lábú álmodozó, hogy itt vagyok és az pont elég. A jelenlétem is fagyaszt, semmit sem kell tennem.
Akkor persze előjövök, már csak dacból is, meg mert tudom, hogy tényleg elegendő a jelenléte is.

Folyton ez szól, mikor itt van:


A világ legelfuseráltabb 22-es csapdája, hogy a magányszörny ellen a leghatásosabb módszer, ha sosem vagy egyedül, viszont csak akkor tűnik el végképp, ha egyedül küzdesz meg vele.

Ezt persze, csak az érti, aki.


Érik már a tündértalálkozó!

Lélekképeslap az életszimulátorból

...

Néha tudom, hogy itt vagy, csak sajnálom, hogy közben én meg pont egy szürke színű szobában ülök, fekete monitor előtt, zene nélkül, valami iszonyatos feszültségben, persze van egy rész belső nyugalom, lesütött szemek, de ott egy adag szétfeszítő izgatottság, egy kis félelem, sok bizonytalanság, meg aztán olyan szerelmes érzés - tudod milyen.
Ez van nap közben.


...

Kavarognak bennem a gondolatok, ne haragudj érte, hogy mindent ilyen számolatlanul és meggondolatlanul rád borítok.
Amikor elhagytam mindent, sírtam és féltem, hogy mi lesz velem a múltam nélkül.
Amikor felismertük egymást, azt gondoltam, megérkeztem, de jó, nem kell többé ebben az örökös nosztalgiában élnem.
Sokáig egymást váltotta bennem a csendesség és a csobogás, most viszont csönd van, olyan mély csönd.
És megint csak a múlt marad és egy kicsit a jövő.

...

Tudom, tudom. Ez Neked olyan, mintha gyötörni akarnálak, pedig nem. Csak érzek és valahogy - akárhogy - azt szeretném, hogy az életem része légy.
Talán nem bánod.

Csak annyi mentségem van, hogy megszerettelek.


De igaziból talán ez sem mentség. Talán nincs is mentségem...




Manócskák szedik széjjel

http://egyszervolt.hu/dal/aludni-kene-mar-most.html

Aludni kéne már most,
mert lebontják a várost:
Manócskák szedik széjjel,
hogy ne zavarjon éjjel.

A ricsajt zsákba rakják,
az utcát összehajtják,
S míg csillagfényt szitálnak,
csöndesként citeráznak,

Hogy álmotokban szépen
táncoljatok az égen,
Táncoljatok szépen
Álmotokban a réten!


Bónusz :)


Emlékeztető önmagamnak 1.

Nem úgy van az, hogy keresel valakit, aki végigvonszol az életeden.
Ne kapaszkodj!
Egyedül kell lázadnod.
Egyedül kell eltávolodnod.
Először egyedül kell az utcán hangosan énekelned.
Utána jön minden...

Ez most már hivatalosan is a hülyék hete

És még csak szerda van. De már hétfőn elkezdődött azzal, hogy egy ismerősömet hazugságon kaptam, és borzasztóan idegesített, tudván, hogy ez már nem az első eset. Természetesen szóltam és természetesen még engem cseszett le és nézett hülyének az illető.

Hazaérve szembesültem a ténnyel, hogy a húgom fröccsöt öntött a billentyűzetbe, meg az asztalomra mindenhová. Persze kérdezhetnéd, hogy hogyan kerül az asztalomra fröccs hétfő délelőtt :) Akár hiszed, akár nem, hétvégén maradt ott, és nem is az enyém volt, de még nem volt időm eltakarítani innen. Mindegy, a képernyőbillentyűzet feltalálóját azóta is áldom, a mozgásukban korlátozottakat - akik egész évben erre a programra vannak rászorulva - azóta is intenzíven sajnálom. Szegénykék.

A munka sok, a dolgok valahogy nem úgy jönnek össze, ahogy elterveztem; és ami a legrosszabb, hogy az utóbbi hetek lebegésében felhalmozott általános boldogságtartalékok kezdenek kimerülni. Ma már majdnem sírtam. Ültem itt a gép előtt, zenére sajnáltam magam, hogy milyen nehéz minden és nincs kiút és mindenki elhagy (Boci ez neked szól! :D) és én egyedül maradok itt a kockák között, ahol minden sarok lekerekített azért, minden biztonságos, vagy legalább többszörösen biztosított és meghatározott. Nincs kizárás és mentesülés a nagy magány alól - éreztem. És már előre látom az itthoni sértődött arcokat, hogy "dehát én nem is számítok?", viszont az van, hogy hiába van itt valaki, ha nincs itt mindenki, vagy legalább egy, de inkább két-három-négy-öt ember, aki fontos.

Nagyjából ennél a gondolatmenetnél kattintottam véletlenül a következőre, amitől minden életkedvem hiphopp visszatért, és egyúttal megvolt a mai orromrakoppintás is, miszerint a mese képes legyőzni a pénzintézetek és az üzleti stílus hatalmát. :) És most már nem is fáj, és nem is űr, hanem csak egy hatalmas vágyódás és várakozás van bennem megint. :)

Szeretettel:

Felnőtt vagyok

Mert mától van életbiztosításom, és megtakarítási számlám.
Legalább 10 évre előre terveztem a mai napon kétszer is.

Valaki segítseeeeeen!!! :D

okosság

Ha úgy érzed, hogy valami nincs rendben az életeddel, akkor hidd el, tényleg nem stimmel valami.
De nem kell félni, "SENKI SE FÉLJEN!!!" :)

Most jól figyelj:

Nem kell, hogy áldozat legyél!


Úgyhogy tegyél jót magaddal (meg a világgal), és szabadítsd fel önmagad!
Attól, hogy ezt olvasod, persze még nem változik semmi, viszont megmondom, hogy mi az első lépés!
Vedd magad körül olyan emberekkel, akik arra az általad vágyott útra terelnek!
Most!
Sok szerencsét az igazi életedhez és az igazi önmagadhoz!

És egyúttal óriási ölelés az enyéimnek! :)

Köszönettel, szeretettel és tisztelettel!

Bocitól :)

Szerintem szeretettel :P



Et le jackalope a dit
Je voudrais être un yéti
Pour voler dans la nuit
Et m'en aller loin d'ici
Mais le yéti a dit
Je voudrais être un monstre marin
Pour pouvoir rentrer dans la mer
De tous les requins.

[translation:
And the Jackalope said
"I want to be a yeti
to steal into the night
and go far away from here"
but the yeti said
"I want to be a sea monster
and dive into the sea
of all the sharks."]

Olyan csúnya vagy mint egy zsírpapír!

A Tomi küldte, és milyen jó úgy munkába menni, hogy a reggelt ezzel indítod! Akkora jó napom volt, hogy csak na! Köszi :))))


Van egy szó

amit úgysem sumákolhatsz el. :)

De lehet, hogy nem is érdemes...


Ezek meg szépséges pingvinek ;)

Agárd <3

Csodálatos hétvégénk, lazulás, feltöltődés, végtelen röhögés és vinnyogás. :)
A leghülyébb képek a legjobbak!
:)





Edith

Dolgozom

Minden olyan tiszta belül, csend van.
Nagyon nehéz. Csak valahogy megtartani ezt a csendet. Mert dübörgős csend. Csengetős.
Minden érintésnél vízgyűrűk ezrei. """Human Touch"""
Koffeinhiány, emberhiány, szemleragadás.
Lélekhiány.
Lelkedhiány.
Dolgozom. Üzenetek, sosem onnan, ahonnan várom. Tanuld már meg tisztelni az emberek lelkét! Érzelmeket nem lehet kizsarolni senkiből.
Szeresd önmagad! Érezz valamit, legalább önmagad iránt.
Azért sírnak az emberek, mert sosem figyelnek önmagukra igazán. Akkor sírnak, amikor egyedül kell lenni és hallani kell, ami onnan mélyről tör elő.
Én is akkor.
Lehetsz egyedül. Mindig egyedül vagy. Nincs itt senki. Itt bent.
"...egyedül vagyunk, egyedül, együtt is, együtt még egyedülebb, mint egyenként..."
Nem tudok uralkodni magamon. Addig keresek valami tervezgetős élethazugságot, amíg meg nem találom, hogy majd azt mondhassam: "Nem bírom ezt tovább, itt minden túl kiszámítható, nekem szabadság kell".
Segíts megfejteni önmagam.
Segíts önmagammá lenni.
Olvassz magadba.
Ne érts meg.
Élj velem.
Engedj szabadon.
Zavarj össze, hogy kibogozhass.
Bonts ki.
Szeress.
Élj.
Létezz.
Létezzünk.
Ketten. Egyedül.



Ha te tudnád, amit én...








...te is sírnál, nem csak én. Keservesebben, mint én.






Juhúúú :)

Minden a lehető legjobban van ebben a legeslegjobb világban.*

És többé nem kell félni sem! :)






A Tominak meg köszi, mert olyan jól elénekli ezt, és mindent. :)

*Candide // Pangloss mester

Miért gyötörjük önmagunkat?

Tényleg, miért?

Ágitól:





Köszönöm!



Every finger in the room
is pointing at me
I wanna spit in their faces
Then I get afraid of what that could bring
I got a bowling ball in my stomach
I got a desert in my mouth
Figures that my courage would choose to sell out now
I've been looking for a savior in these dirty streets
looking for a savior beneath these dirty sheets
I've been raising up my hands
Drive another nail in
Just what God needs
One more victim


Why do we
Crucify ourselves
Every day
I crucify myself
Nothing I do is good enough for you
Crucify myself
Every day
I crucify myself
And my heart is sick of being
I say my heart is sick of being in chains


Got a kick for a dog
Beggin' for Love
I gotta have my suffering
So that I can have my cross
I know a cat named Easter
He says will you ever learn
You're just an empty cage girl
If you kill the bird
I've been looking for a savior in these dirty streets
looking for a savior beneath these dirty sheets
I've been raising up my hands
Drive another nail in
Got enough guilt to start
my own religion


Why do we
Crucify ourselves
Every day
I crucify myself
Nothing I do is good enough for you
Crucify myself
Every day
I crucify myself
And my heart is sick of being
I say my heart is sick of being in chains


Please believe
Save me
I cry

Looking for a savior in these dirty streets
Looking for a savior beneath these dirty sheets
I've been raising up my hands
Drive another nail in
Where are those angels, when you need them ?

Gumikacsával a szekuriti ellen


+++Az zavar, hogy fürdenek a Széchenyi téri vízsugárban?
+++Az zavar, hogy tilos fürdeni a Széchenyi téri vízsugárban?
+++Az zavar, hogy vízsugárnak hívjuk a szökőkutat?


Az Alternatíva szerkesztőségében mindhárom véleményt osztjuk, de egy dologban megegyeznek az álláspontok: az nem állapot, hogy biztonsági őrökkel kell megvédeni valamit Győr lakosaitól, amit egyébként direkt nekik építettek. Hogy véleményünk szélesebb nyilvánosságot kapjon, figyelemfelhívó demonstrációt, flashmobot rendezünk, ahol az Alternatíva munkatársai, szimpatizánsai és egyéb barátai gyerekjátékokat (mint például Barbie-babát, Kent, plüssmackót, legóautókat, stb.) fürdetnek meg a Széchenyi tér vízsugaraiban – és erre a sajtó képviselőit is szívesen várjuk!

JÚLIUS 28-ÁN, KEDDEN 17 ÓRAKORA GYŐRI SZÉCHENYI TÉREN!

Csatlakozz itt:
http://www.facebook.com/home.php#/event.php?eid=106892837819

A képet Adél töltötte fel! :)

Tádámmm!!

Végre itt van a nyári alternatíva!!
Szerdától a szokásos helyeken megtaláljátok, sok érdekes cikk, sok érdekes arc, jóféle tartalom, szép képek! :)
Én megint zöld témában írtam, a klímatörvényről beszélgettem Lajtmann Csabával, a Reflex Egyesület tagjával. Az egyesület honlapját a http://www.reflex.gyor.hu/ oldalon találjátok.
Ezen kívül a Varró Danis író-olvasó találkozó élményeit osztom meg veletek, hátha nem voltatok ott, vagy csak simán érdekel titeket, hogy honnan szerzi az ihletet egy fiatal költő. :)

És ha már nagyon-nagyon régóta vártok és úgy érzitek, nem bírjátok tovább alter nélkül, akkor nézzetek fel ide:
http://alternativa.blog.hu
folyamatosan frissülő blogunkra,
vagy ide:
http://alternativa.blog.hu/2009/07/26/az_alternativa_2009_nyari_szamanak_tartalmabol
ahonnan a friss újságot online olvashatjátok vagy akár pdfben le is tölthetitek.

Ha pedig egy klassz összezörrenésre vágytok, aminek még értelme is van, akkor találkozunk kedden:
http://www.facebook.com/home.php#/inbox/readmessage.php?t=1083954622844&mbox_pos=0

Szeretettel:

Adriport

:)

Pénteki fárasztó 3. :)

Hátha még valaki nem... :)


Szeretettel:










Mi az a pénteki fárasztó? http://melykek.blogspot.com/2009/06/penteki-faraszto-1.html

A háztájiból jelentjük!

Az úgy volt, hogy anyámék reggeltől estig dolgoznak a kormánynak és az áfaátállításnak köszönhetően, és engem hagytak itthon, hogy legyek konyhalány meg kertész ideiglenesen. És vesztükre a délutánonkénti garden trip előtt rendszeresítettem egy-egy River Cottage megnézését, amitől az embernek megjön a kedve szerintem olyan dolgokhoz is, amiről addig soha életében még csak el sem gondolkozott komolyan.

A lényeg, hogy főzőcskézni kezdtem, és egyre jobban tetszik a dolog. Rájöttem, hogy eddig azért nem főztem, mert egyszerűen unalmasnak találtam az egészet, pedig főzni tök jó, az ember ebben élheti ki leggyorsabban és legegyszerűbben a kreativitását. A legjobb, amikor az ember nem receptből főz, csak úgy intuíció alapján, azt veszi alapul, amit anyukájától hallott egyszer, vagy kinyitja a hűtőt és ötletelni kezd, hogy na vajon mi ehető süthető (főzhető) ki ebből.

Így született a mai currys csirke ötlete, aminek a receptje úgy fogalmazódott meg bennem, hogy ránéztem a vadiúj wokra, és tudtam, hogy valamit készítenem kell benne, ami zöldséges-húsos.

Íme:

Hidd el, finomabb, mint ahogy kinéz! :D De tényleg ám...

+++ Csirkecombot filéztem ki és vágtam apró darabkákra. Kevés olajon wokban apróra vágott hagymát, kevés fokhagymát és petrezselyemzöldet pirítottam. Erre rá a husit, meg némi sót és borsot, na meg curryt.
+++ Pár szem krumplit pucoltam meg, kockákra vágtam, zellerlevéllel és sóval együtt főni tettem fel.
+++ A wokban megint hagymát és petrezselyemzöldet pirítottam. Jó sok felkockázott paradicsomot, kevés hámozott uborkát, néhány szelet paprikát, és egy maréknyi kukoricát dobtam bele, egy kevés paradicsomszósszal öntöttem le. Hagytam puhulni a zöldségeket, aztán jött a fűszerezés, só, bors, curry, csípős paprika, és egy kis extraként indiai currys egres* ment bele, ami megint csak jó csípős.
+++ Amikor a zöldségek összefőttek, beletettem az időközben majdnem készre főtt és leszűrt krumplit a zellerlevelekkel együtt. Elkevertem, egy picit összefőztem ezt is és ment bele a husi. Ezután még kóstolás alapján fűszereztem.

A wokban az a jó, hogy max gázon főzhetsz, nem ég le sem a husi, sem a zöldség és jó gyorsan készen van minden. Soha többé nem akarok másban főzni, mert én mindent odaégetek! :D Szóval kezdőknek praktikus.

A fenti művelet a zöldségek szedésével és az előkészítéssel együtt nagyjából háromnegyed órát vett igénybe.

Ja igen, az alapanyagok nagy része a saját kertünkben (hirtelen ott) termett, kivéve persze a csirkét mert az úgy kelt ki (tojásból ám).

Szóval jó étvágyat annak aki elkészíti, vagy aki átjön hozzám és megkér, hogy főzzek neki! :)


És nézzetek fel a http://www.rivercottage.net/ -re, a műsort pedig a spektrumon adják!




*Indiai nővérek készítették, Bakonyszentlászlón laknak ha jól emlékszem, úgyhogy boltban ne keresd az egrest, esetleg tőlük kérhetsz :)

Felnézhetsz, vége van.

Széchenyi tér <3

Így indul egy szerkesztőségi gyűlés az alternatívánál!
Na, van kedved csatlakozni? ;)




A képen Adéllal avatjuk fel a vadiúj Széchenyi teret, a fotóért köszönet Szaminak

Egyedül

"...Szép ez a lét, létezés ugyanakkor, örülök élni, halni, fájni, megtanultam, azt hiszem. Régóta várok hangokra, jelekre, pedig nem jönnek, nem jöhetnek, mert nincsenek, süket az éter, csend van, meg kellett értenem, egyedül vagyok és így is voltam mindig, nem pedig: magamra maradtam. A mindent ismerés kívánsága hasogatja a mellünk, egyedül vagyunk, egyedül, együtt is, együtt még egyedülebb, mint egyenként. Magunkra utalva lobogunk a lét sötétjében, mint a fáklyák. Ki lágyabban ég, ki keményebben, ki több fényt ad, ki kevesebbet, égünk. Termékenyen égni szép, terméketlenül csúf. Szétfeszít bennünket a magány, hogy egyedül születtünk, egyedül halunk meg, egyedül kell hát élnünk. És kellenek hozzá társak persze, fő- és mellékszereplők, kellenek barátok, ellenségek, közömbös szereplők, de végigcsinálni, azt egyedül kell, koponyám csendjében ülök, magam vagyok."

// Kovács Ákos: Napló feletteseimnek


...Renitől...

Mert megérdemlem :)


Kaptam egy ilyet iszménétől, aki most már a http://ligatura.blog.hu/ címen nyomul.

A kedvesség lényege:

1. Tedd ki a díjat a blogodra! (Nevezetesen a fent látható képet)

2. Linkeld be, akitől kaptad! (Köszi Adél)

3. Nevezz meg legalább 7 blogot! (Ha kevesebb, az sem baj)

4. Hagyj üzenetet a díjazottaknál! ( És mindenki boldog lesz)

Én mondjuk kapásból visszaküldeném Adélnak ha lehetne :)
Amúgy meg sok blogot olvasok, de múltkor sem játszott velem senki, úgyhogy egyelőre nálam marad ez a kép, és alkalomadtán továbbküldöm! Addig legyetek kedvesek, hátha... :)

Elviszlek vázon



Levél hull vissza a fára
S gyümölcs leve forr
Táncot kezd egy ér ritmusára a só meg a cukor

Hanyatt a fűben jöjj velem
Számold két türkiz íriszen
Mennyi az égésnyom
Sok emlék arról, hogy úgy is láthattalak
Ahogy egy lassú órában
Ideszülettél hajnalban
Majd elviszlek vázon
Nem kell félned, eléred a csatlakozást

Moss kezet földdel úgy mint én

Ma jót legelt a fény
A bőrünkön, szerelmes szegény
Gyönyörű szépen csábíts el
Hogy csak vörös tinta bírja el
A történetünket, ha írni kell

Kell-e nekünk gázerőmű?




A szakértő szerint a környezettudatos gazdálkodás hiánya, illetve az indokolatlanul mértéktelen fogyasztás olyan irányba sodorta el társadalmunkat és gazdaságunkat, amiről csak önmagunk visszafogásával és ésszerű energiagazdálkodással térhetünk le. Mivel az emberekben nincs meg a belső késztetés a természetes környezet megóvására, rövid időn belül már nem lesz honnan nyerni az energiát és az élethez, termeléshez szükséges nyersanyagokat..."


Májusi számban található cikkemet, most online olvashatjátok:

itt


Szeretettel:

Adriport

Forró nadrág, forró áron

A tesóm vett egy rövidgatyót, de sajna ezzel pont átverték! :D
A nadrág eredetileg 1350 forintba fáj, de ő most kivételesen megkaphatta 1490-ért is! :)) Jó vétel volt! Grat!

Rainy day

Ebben a ronda esős időben talán titeket is jobb kedvre derít a következő Waverly videóóó! :)

Szeretettel:

Hátébé

Az ember, ha rászorul, hihetetlen képességeket varázsol ki a tudatalattijából. Én például rájöttem, hogy tudok kovi ubit gyártani, képes vagyok főzni, még olyanokat is, amikről azt gondoltam, csak az anyukám 20 éves tapasztalatával lehet. Tényleg úgy van, mint ahogy L'ecsó mondta, "Főzni mindenki tud", a végeredmény azon múlik, hogy milyen ízeket szoktunk meg gyerekkorunktól, na és attól, hogy keletkezik-e pár kisebb konyhai tűz, mialatt főzünk. :)

Viszont örömmel jelentem, már csak két hétig vagyok HTB*, mert számomra hosszas procedúra után sikerült olyan munkát találni, amit lehet fősuli mellett csinálni, amit jól megfizetnek és ahonnan remélhetőleg nem fogok sírógörcsökkel hazajönni minden második nap! :)

Szóval a világ kerek, újra csiripelnek a fák és sütnek a madarak! ;)

Puszi




*háztartásbeli
...players only love you when they're playin'...

Olvasnivaló éjszakákra

Meg mindenkorra:

vieces.com

Tisztelettel és szeretettel!

:)

Székesfehér vár!


Sétálás. Borozás. Parton ücsörgés. Kacsákkal beszélgetés. Boldogságról merengés. Tomival városnézés. Templomban hűsölés. Korzózás. Pizzafalás és vörösfröccsök. Marxim. Láblógázás. Rögtönzött "hittanóra". Megnyugovás és felfrissülés.




































Köszi Tomi! :)





Zárójelben:
- az új címkéről: [Séták]
(séta minden nélkül, kalap, kabát nélkül, társsal vagy társtalanul, önmagáért)

Minden séta keresztes zarándoklat, mi sétálók szenvedélyes szívű keresztesek vagyunk. Ha el tudod hagyni apádat, anyádat és testvéreidet és feleségedet és gyermekeidet és barátaidat úgy, hogy nem látod őket többé, ha megfizetted minden tartozásodat, megírtad végrendeletedet, felszámoltad minden függő ügyedet, szabad vagy, és készen állsz ahhoz, hogy sétálni menj.

A séta a legjobb, ha az ember meg se gondolja, csak úgy elmegy kalap és kabát nélkül, este jön vissza, vagy éjszaka.
Persze csak nyáron lehet, s ez a séta klasszikus ideje.
// Hamvas Béla

Munkát, kenyeret!!

Munkaerőpiac - Adrienn: 1 - 0

Egy költői kérdés: Vajon miért csak úgy lehet rendes munkához jutni ebben a @&xsk#Đ@ országban, hogy az embernek legalább három, de inkább négy felsővezető ismerőse van valami fullos cégnél?
Tudom, nem szabadna egy hét után elkeserednem, sokan fél évig tengődnek pályakezdő munkanélküliként álláskeresőként, de annyira bosszantó a dolog.

Itt vagyok például én, egy sor szuper iskolában tanultam, egyfolytában képzem magam, mondhatni nem tudok leállni, de persze gyakorlatom egy szem sincs, sőt, gyakorlati oktatás hiányában még csak gyakorlatiasságom sem nagyon lehet. Ennél fogva pedig esélyem sincs. Köszi Felsőoktatás, Magyarország!

Ördögi kör.

Fenét! Jó nagy szemétség, mert közben ott van a sok "bezzeg" ember, csodálatos amerikai álmok, hogy a rossz tanulóból lett a főkönyvelő, én meg már kurva okos leszek, lassan több milliót ér az agyam, és semmi. Szaktudás nem kell senkinek, csak gyors betaníthatóság és szolgalelkűség. Egyébként meg kapcsolatok kérdése az egész.

Persze nem akarom a szokásos magyar mentalitást felvenni, miszerint "mindenki hülye, és mindenről más tehet"...

Egyszóval próbálkozom, nem teljesen akadálymentesen.

Egy dolog segít át a macerán:
A "Nutellás Peccsdzsem soundtrack" :D Köszi Martin! :)


És bocs, hogy folyton Tőled lopom a zenét, de hát jók.

Ti meg katt ide, hogy a Nutellás Peccsdzsem oldalon még több klassz zenét találjatok!


Szeretettel:

Adriadalom

Csak annyit, hogy...

...Tökéletes.




Noir desir - Le vent nous portera

Je n'ai pas peur de la route
Faudrait voir, faut qu'on y goûte
Des méandres au creux des reins
Et tout ira bien là
Le vent nous portera

Ton message à la Grande Ourse
Et la trajectoire de la course
Un instantané de velours
Même s'il ne sert à rien va
Le vent l'emportera
Tout disparaîtra mais
Le vent nous portera

La caresse et la mitraille
Et cette plaie qui nous tiraille
Le palais des autres jours
D'hier et demain
Le vent les portera

Génetique en bandouillère
Des chromosomes dans l'atmosphère
Des taxis pour les galaxies
Et mon tapis volant dis ?
Le vent l'emportera
Tout disparaîtra mais
Le vent nous portera


Ce parfum de nos années mortes
Ce qui peut frapper à ta porte
Infinité de destins
On en pose un et qu'est-ce qu'on en retient?
Le vent l'emportera

Pendant que la marée monte
Et que chacun refait ses comptes
J'emmène au creux de mon ombre
Des poussières de toi
Le vent les portera
Tout disparaîtra mais
Le vent nous portera


Innen ismerős:
Kistehén tánczenekar - Elviszi a szél

Azt hiszem, ki kéne szállni
Egyszer talán megpróbálni kanyargós, üres utakon
Nem félek, minden rendben lesz
Ott, ahol elvisz a szél

Azt súgtad, maradjak
Féltettél, de már késő pillanat
Ha nem jó semmire, akkor is legalább úton vagyok
Majd elvisz a szél
Majd minden eltűnik, elvisz engem a szél

Simogatást, kedvességet
Sebed, ami sebemhez tévedt
Körülöttünk forgó Napok, csak pillanatok a tegnapok
Majd elvisz a szél

Génjeim a bőröndömben, atmoszférában homlokom
Autóm a galaxisba', elázott frázisok,
Amit majd elvisz a szél
Majd minden eltűnik, elvisz minket a szél


Elmúlt éveink illata ajtód előtt áll
Végtelen a végzet, nekünk ebből már nem marad,
Ha elviszi a szél

Még a tenger emelkedik,
Mérleg-világra születik, elviszem árnyékom hátán
A hamvaidat majd elviszi a szél
Majd minden eltűnik, elvisz minket a szél

Loptam egy képet az Indextől [FRISSÍTVE]

Martin figyelmeztetett, hogy nem lopunk képet az indextől, mert az szemétség, és sokba kerül... Bár igazából, nem hiszem, hogy az én képet istenítő bejegyzésem a gyakorlatban bárkit zavarna, elméletileg mégis szerzői jogokat sért, úgyhogy legyünk tisztességesek és jó fej állampolgárok! :)

Szóval most kattintsatok ide, hogy láthassátok, milyen király arcok ülnek a viharzóna kellős közepén, egy pesti kocsmában!


Na most ez annyira jófejség szerintem!! :)
Budapest, vihar, rohadt nagy árvíz, és a magyarok végre jól mulatnak.
Nincs az a szokásos "itt ragadtam ezzel a sok baromarcúval, és most cseszhetem" mentalitás, és pánikhangulatot sem kelt senki. Sörözés, kocsmázás, bulizás.
Így kell ezt!
Majd holnap takarítunk... :)

Fotó: INDEX - Magyar Dávid

És mindenki elégedett! Szupcsi!

Tegnap esti impulzus

Iszonyatosat zúztunk tegnap a dumdum-on!
Holnap még lesz fesztivál, tessék kimenni és táncolni.
Élménybeszámoló főleg Ráchel tollából itt:
http://alternativa.blog.hu/2009/06/26/dumdum_ed_rush_es_a_pop_kiralya

Ugye tudod milyen érzés, mikor tánc címén vadul kapálózol, de nem azért, mert mozgássérült vagy, hanem mert annyira magával ragad a zene, és egy időre ki tudod kapcsolni a körülötted lévő világot, és a mozgásban újra önmagaddá leszel? Na, valami ilyesmi volt tegnap az Ed Rush által kinyilatkoztatott két órás összeállítás okozta zenei-érzelmi kitörés.

Persze kellett hozzá egy alaphangulat, amit a következő szám adott meg:




Minden benne van. Tökéletes.

Je ne t'aime pas, été!

Az elmúlt évek során rá kellett jönnöm, hogy valójában nem is szeretem a nyarat. Persze hülye nem vagyok, a teraszra/balcsi partjára kiülős, sörözős, meg szandálban flangálós részét természetesen szeretem.
Ami viszont rohadt idegesítő, hogy a vizsgaidőszakban végig a fentiekről álmodozol. Aztán vége a vizsgáknak, és rád szakad a "hogyan tovább" érzés. Na ez az, amit utálok!
Mindig száz tervem van erre az alig két hónapra, aztán szeptemberben ott a borzalmas felismerés, hogy megint mennyi időt vesztegettem el, és milyen hiábavalóságokkal töltöttem ezeket az "üresjáratos" napokat.
Mert persze meló akad, olyan mindig van, amiből pár napra el lehet menni nyaralni, és nem kell sokat agyalni azon, hogy folytassam-e fősuli mellett. De az ember mindig elégedetlen és többet akar. Nekem ez a június is ugyanolyan fogadkozásokkal teli, mint másnak mondjuk a szilveszter utáni első hét.
Alapvetően közgazdász gondolkodásra vall, hogy a rendelkezésre álló időt a lehető leghatékonyabban próbálom kihasználni. Próbálok egyszerre vagy legalább átfedésekkel takarítónő, illetve hb, azaz háztartásbeli lenni, mellette persze gőzerővel munkát keresek, hogy azért valami (talán nem) minimális pénzösszeghez jussak, közben tanulnom kellene (Jézusom... ó áldott fanatizmus!). A legtöbb melóhelyen már kétféle nyelvtudást kérnek, meg amúgy sem lenne célszerű másfél hónap alatt elfelejteni a fáradságos munkával, 1 év alatt összeszedett francia tudást. Na meg éppen kétféle iskolába járok, de frusztrál még három másik hirdetés, ezt mind kellene, de közben dolgozni is, hogy legyen miből fizetni... És milyen klassz lenne egy saját lakás! És, és, és, és!!! És zongorázni mikor tanulok meg? És még nem olvastam azt meg azt és még azt sem... És az újság?! Uram teremtőm, ott van az is, és közben Rubint Réka üvöltöz a tévéből, hogy ne adjam fel és hogy idén is a pántos top lesz a divat, szóval gyúrjak, hogy a barátom is elégedett legyen. Apropó, hát igen, közben kapcsolati és baráti szinten is teljesíteni kellene, legalább annyira mint eddig.
És ez az igazán bosszantó a nyárban, hogy bár amíg tart a fősuli ez mind nem okoz gondot, jobbára el sem gondolkozom rajta, most meg, hogy itt a "szünet", pánikba esem, és nem tudom, mihez kapjak először. És a végére semmi sem lesz az egészből.

Anyám azt mondja, tanuljak meg főzni, mielőtt beleélem magam a költözésbe. Hát jó, legalább egy pipa legyen szeptemberben a "mi mindent tegyek meg ezen a nyáron" lista mellett!

Fokhagyma krémleves, À LA MODE:






itt a recept!







Szeretettel :)

Kevésbé fajsúlyos

Na most nézd meg, mire nem képes az ember lánya, ha összekapja magát.
Pedig Carrie Bradshaw-t idézve "eddig soha nem csináltam semmit a konyhában, csak rendetlenséget, meg néhány kisebb tüzet..."
Ennek ellenére ez most egy egészen eltalált szilvásgombóc lett. Pofás is, finom is!


Mindmegettük!

Szék


Chair, 2001
Ivan Pinkava

Nincs olyan érzésed, hogy megérintenéd?
Én ránéztem, és elvesztem.
Annyi részlet, annyi karcolás, annyi fényes és annyi kopott rész.
Letisztult és mégis zavaros.
Disszonancia.
Rezgések.
Pont mint én.
A szívem fölött fáj, amikor nézem.


pinkava

Pénteki fárasztó 2. :)

Hurrá péntek!

:)

Itt a Waverly egyik legjobb munkája. Ez volt az első, amivel befutottak, és ez volt az a videó, amiért beléjük szerettem!

Szeretettel:



Ha valaki tudja, hogy mi az a zene, ami a közepén van, az kommenteljen!

Puszii :)

Mi az a pénteki fárasztó? http://melykek.blogspot.com/2009/06/penteki-faraszto-1.html

Coco



Szilvike ajánlotta ezt a reklámot, a következőkkel:
"Kedvenc mert: Audrey Taotou játszik benne, Jean-Pierre Jeunet rendezte, Billie Holiday szól alatta ... és mert Chanel!"

És ennél nem is kell több. Chanel a legmeghatározóbb alak a divatvilágban, akár ruhákról, akár kiegészítőkről vagy parfümökről van szó. Nincs nő, aki ne álmodott volna valaha a mágikus "C"-ékkel és nincs nő, akin még soha ne lett volna egy "kis fekete mini". Ez ugyanis mind Chanel.

A Wikipédia a barátunk:
Akkoriban Chanelt és ruháit merésznek tartották: a fűzőt félredobta, haját fiúsan rövidre vágatta, férfinadrágot viselt, és hagyta, hogy a nap lebarnítsa bőrét. Vásárlói imádták ruháinak egyszerűségét és eleganciáját, ami éles ellentétben állt a kor komplikált és kényelmetlen öltözködésével. A divatlapok kezdtek rá felfigyelni, és Chanel jellegzetes dzsörzékosztümjei – kardigánszerű felsőrészükkel – divathóborttá váltak Párizsban. A 20-as és 30-as évek alatt rukkolt elő a "kis fekete ruhával", a hosszú hamis gyöngyfüzér kosztümékszerekkel, továbbá a strasszból, gyémántból, rubinból készült karperesekkel és melltűkkel. Női ruháihoz olyan anyagot választott, mint a tweed és a gabardin, amelyek addig a férfiaknak voltak fenntartva.

Chanel legzseniálisabb ötlete az volt, hogy létrehozta a világ első "mesterséges" parfümjét. 1921 – ben felkereste őt Ernest Beaux, a fiatal vegyész, aki már évek óta tanulmányozta az aldehideket. Ezek olyan szintetikus anyagok, amelyek a desztillálási folyamat során egyre erősödő természetes virágillatot fejlesztettek. Chanel beleegyezett, hogy kipróbáljon néhány mintát. Beaux különböző illatokat állított össze, amelyeket számozott üvegekben mutatott be neki. A legenda szerint Chanel az ötödik üveget választotta, mert az ötös volt a szerencseszáma. Hogy folytassa a babonát, 1921. május 5-én, az év ötödik hónapjának ötödik napján mutatta be az új parfümöt.

A Chanel N°5 forradalmasította a parfümök világát, és ma is az egyik legünnepeltebb illat. pompás frissesége mellett a természetes illatok ódivatúnak és igen költségesnek tűntek. Az első "demokratikus" parfümöt a hölgyek világszerte imádták, és még a szerényebb körülmények közt élők is megengedhették maguknak. Ma a világon már szinte minden parfümkészítő aldehideket használ. A második világháború alatt Chanel kénytelen volt bezárni divatházát, de az 50 – es évek közepén újra megnyitotta, és ismét diadalmaskodott.

A képeken a 2009-es tavaszi/nyári kollekció egy-egy darabja látható. Na, ki ne feszítene ebben egy elegáns kávézóban vagy csak úgy Párizs utcáin? :)