A következő címkéjű bejegyzések mutatása: nemajánló. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: nemajánló. Összes bejegyzés megjelenítése

Film(nem)ajánló

Ellenségeim számára sürgősen eladó ingyen elvihető egy Ken Park dvd, egyszer használt, újszerű állapotban! Egyes képi- és hangelemek véletlenül nem lettek felkavaróak, a másik 99 % igen, úgyhogy megtekintését csak perverz, pedofil, szadista-mazochista, köpködős pisi- és kakiszex kedvelőknek ajánljuk!
Ha akartok látni egy hihetetlenül semmitmondó, ám annál gyomorforgatóbb filmet, gyertek, azonnal odaadom életem nagy félrevásárlását!
A Ken Park pár alulszocializált fiatal defektes szexulális életét hihetetlenül unalmas módon bemutató horror-gyerek-pornó. Az első 10 perc még izgalmas, mert azt hiszed, hogy a megbotránkoztatáson kívül van valami más célja is. Az utolsó percben azonban kiderül, kár volt végigszenvedni ezt a sok mocskot, a "hellyel-közzel tanulság" ugyanis elég sutára sikerült - jobb lett volna ha anyád abortál. Hát... A rendező mamája tényleg meggondolhatta volna még egyszer!
Ez az egy jó fej van benne, de aztán ő is leszúrja a nagyszüleit meztelenül, aztán majdnem rájuk élvez, csak sajna ugatni kezd a kutya...
Szóval, ha szeretnél egy igazán elcseszett vasárnap délutánt magadnak, akkor oda'dom a dvd-t, nekem már biztos nem kell.

Filmek, amik lehettek volna jók is

Tipikus esete ennek a tegnap látott borzalom; az Agneszka Holland rendezte Teljes napfogyatkozás "filmű cím"*. Önmagában érdekes a történet, de a két költőnek a lehető legrosszabb oldalát mutatja be - azt amire általában csak úgy mellékesen vagyunk kiváncsiak, vagy mert tudni akarjuk egy-egy mű mögött milyen érzelmek és milyen történések bújtak meg.


Ez a film viszont két óra folyamatos meleg picsogás. Még egy hetero kapcsolatban is fárasztó az ilyesmi, de két férfit nézni állandó szerelmi cívódásaik közepette, már tudom, nem nekem való. Az egyik átszúrja a másik kezét, erre az bőg, de azért a végére csak átlövi szerelme kezét, és akkor megint bőg.


Nem vagyok az érzelmek és a szenvedély ellensége, az egyetlen bajom, hogy ez a film csak azt felejti el, ami igazán fontos. Hogy ez a két nyafka macska tulajdonképpen fantasztikus költő volt, és olyat alkottak, amivel megváltoztatták a költészetet. A forgatókönyv író és a rendező úgy tűnik nem olvasott egyetlen Rimbaud vagy Verlaine művet sem, mert ha olvasott volna, nem felejtette volna el a szereplők szájába adni őket, és ezáltal felhívni a figyelmet valami lényegesre; valamire, ami túlmutat a testiségen és azon hogy Rimbaud például élt-halt a napsütésért.

Egyszóval, ha a Port.hu-n (aminek egyébként jó barátja vagyok) az áll, hogy 9.4/10, azt nem feltétlenül kell elhinni.

Legyen itt egy Rimbaud vers, csak hogy lássunk is belőle valamit:

Szégyen

Amíg penge nem hatol
bele metszőn az agyába,
e zsíros zöld sárba, hol
soha nem kel ifju pára...

(Orrát, ajkát, a fülét
ah! jobb néki, ha levágja,
s a hasát is! ó, nagy ég!
s utánuk hull a két lába!)

De nem; valóban, amíg
penge nem jár a fejében,
ölébe nem csap kavics,
láng nem marja a belét lenn,

azt hiszem az ostoba
jószág, ez a kellemetlen
fickó nem ún meg soha
pimaszkodni egy szemet sem,

szirti macska, bűzgomoly
füstöl tőle föl az égre!
- Mégis, Uram, holtakor
szálljon némi ima érte...


*Ez a kifejezés akkor használatos, amikor egy filmet csak azért készítenek el, mert előzőleg kitaláltak egy nagyon frappáns címet és kell hozzá - szó szerint - gyártani valami filmszerűt.