Innen oda

Először is mindenkinek üzenem, hogy szeretlek.
Mindenkinek!
:)
Na jó, hát tényleg van akinek egy kicsit jobban, de ebben az a szép, hogy úgyis tudja magáról mindenki, hogy ez milyen mértékben szól neki. Vagy nem, de aki nem tudja az meg...

Lement életem első hete az önállóságban és a híresztelésekkel és előzetes várakozásokkal ellentétben túléltem. Azért persze vannak itt döccenők meg zökkenők (meg lecsöppenő kecsöp benők), de alapvetően megy ez a sors kezére való ráfekvősdi.

Az alaptétel még mindig az, hogy a mundér becsületes, meg hogy aki a hideget nem szereti, hóember nem lehet!

Ami teljesen új tapasztalás, hogy ki lehet jönni annyi pénzből egy héten, amennyit eddig egy nap alatt költöttem el. Ezt ajánlom sok ismerősömnek, próbálgassák a mértékletességet a fenntarthatóság érdekében, hátha még megspórolunk egy ötven évet a Földnek, ha kicsit visszafogjuk a fogyasztást ;)

Egyébiránt holnap nagyon nagy céges vizsga, "nemszeretem" és "fúj" napok, zh-k, "hajnalig fentlevések de minek" és "bárcsak veletek lehetnék" képzeletbeli ölelések...

Persze azért jó itt, állandóan tanulok most leginkább az életről, meg arról, hogy mennyi mindent nem tudtam eddig.

És még egyszer:

Szeretlek titeket! Mindenkit!

Ölelések!! :)