Végre tudok zenét hallgatni, ami részben helyettesíti az állandó utcán/munkahelyen/konyhában/fürdőben éneklést, dúdolást és fütyülést, mert már magamat is idegesítem, hogy egyik percben 16 tonna fekete szenet visz a szél, aztán végtelenítve jön ki belőlem az hogy "aludni kéne mármost, mert lebontják a várost". Kíváncsi vagyok, hogy mi van bennem, amit így el akarok kussoltatni magamban - mit mondanál Te kis hülye belső hang?? :)
Az van, hogy a ki a hi, a mi a bi, a szumilámi hahahahi, a tumpalimpi szindua tu kama li fimilua.
De inkább az van, hogy:
"Hát felébredek, és nem intenek majd az emberek..."
De még inkább az, hogy:
Lebegés van, azért van lebegés, mert hát jó volt ez a hétvégei levés, még az sem rontotta el, hogy hülyébb voltam a szokásosnál, mert nem bírtam a jósággal, meg egyébként mások is hülyék voltak, de ez sem rontotta el túlzottan, és mondom, lebegés volt meg vanás lett (vagy fordítva) és de jó de jó!!
Arról szól ez itt, hogy megint azélet minden területén jelen voltam egy időben, Boci le is fényképezte, meg azt is hogy van hónaljam, meg szám, meg hogy a vállalhatatlanul részeg mellei hogyan sompolyogtak az enyémek alá, és elkészítette a második legjobb fényképet a Bálintosról meg magamról.
Millió csók Nektek és aprósütemények és rózsaszín vattacukorfelhők!!
Szeretet, ölelés!! :)
2 megjegyzés:
nemis voltam vállalhatatlanul részeg, se én, se a melleim:) amúgy meg én ilyenkor szeretlek a legjobban, mikor ilyen jó kis hülye vagy mert akkor lehet gyagyáskodni, és a jóság meg a gyogyóskodás nem zárják ám ki egymást ám:)
én ezt tudom, ti nem akartatok játszani! :D
Megjegyzés küldése