csak álom volt

Gyógyító ez a kávé.

Ingrid Sjöstrand: Óriási termekben rohangáltunk

Óriási termekben rohangáltunk, a srácok meg én. Minden teremnek három ajtaja volt, olyasfélék, mint az étteremben, csak be kellett lökni õket. A három közül kettõ mindig koromsötétbe nyílt, de a harmadik mögött újabb terem volt. Rohantunk egyiktõl a másikig, tovább, tovább, de sose volt vége. Álmodtál már ilyesmit?

Sminkeltem álmomban, Sáránál, mindkettőnk sminkkészlete ott hevert az asztalon. Fényes, világoskék réteget festettem a szemhéjamra, bele pedig rózsaszín csíkokat. Aztán új színért nyúltam és mire belenéztem a tükörbe a kék és a rózsaszín már eltűnt, de észre sem vettem, csak folytattam. Az orrnyergem felőli oldalára festettem a szememnek pirossal egy-egy pacát. Iszonyatosan nézett ki, ezért lemostam, és kihúztam fekete szemceruzával a szemem. Ekkor Sára mondott valamit, de már nem emlékszem, hogy mit. Sára sminkdobozának titkos rekesze volt az alján.

Ingrid Sjöstrand: Néha csontvázról álmodok

Néha csontvázról álmodok, csak elindul felém, jön közelebb, egyre közelebb. Nem bírom tovább, visítok és felébredek.  - Csak álom volt - mondja anya.Mintha sokat segítene, hogy a szörnyûség itt belül van és nem ott kívül.