Vasárnapi kunszt






Tegnap győzött a kultúra és szaunázás helyett elmentünk a Leopold múzeumba Dorinbével. Sokáig vacilláltunk, hogy hová menjünk, még azután is, hogy a kultúrára szavaztunk, hiszen Bécs dugig van jobbnál jobb kiállításokkal. Albertina és Leopold között nyüglődtünk, az Albertinában Max Ernst, akit nem ismerünk jól, de a net szerint érdekesnek találtuk, a Leopoldban viszont a sokat vitatott Näckte Männer, plusz még Schiele és még egy japán festménykiállítás is. Na jó, nyert a Leopold. Odaérve viszont láttuk, hogy nehezebb lesz dönteni, hiszen az MQ-n több múzeum is van. A fénycsöves srác kiállításán már voltak a többiek, az állítólag nem érte meg a 10 eurót, de lehet, hogy csak faluról jöttünk. A Kunsthalle-ban viszont jövő hétig tart még az Xtravaganza, ami meg valami izgalmas perverziónak tűnt a plakát alapján. Egy ötcentes feldobásával döntöttünk, a Kunsthalle volt a fej és azt dobtunk, mégis inkább a Leopoldba mentünk. Hiába, pénzfeldobással az ember mindig rájön, mit is akar tulajdonképpen!

Már csak azért kíváncsiak voltunk erre, mert a fészbúkon nagy port kavart a plakát. Rengeteg ember (akik egyébként nem nézték meg a kiállítást, de még csak utána sem néztek, hogy miről szólt) felháborodva írta, hogy ez micsoda dolog, pöcsös pasik a plakáton, a gyereket meg nem tudja hová rejteni előle. Merthogy miez a buzipromózás? Hihetetlen, hogy még mindig ennyire prűd legyen egy csomó ember. És közben a kiállítás teljesen ártatlan. Van néhány terem, ahol zavarba jöttem, de ez nem a művek, vagy a művészek hiányossága, bennem vannak talán még kérdések a meztelenséggel, vagy a szexualitással kapcsolatban. És mennyivel egyszerűbb lenne, ha rezzenéstelen arccal, vagy kisebb félelemmel tudnék elgondolkozni erről a témáról. A kiállításnak talán pont ez a célja, hogy feszegesse a határainkat, hogy megmutassa, talán még van mit fejlesztenünk a nyitottságunkon, ha egy idős férfi meztelen testére nem merünk ránézni. Mert van neki, van a bácsinak is kukija, sok bácsi használja is erre-arra. És attól, hogy én elfordítom a fejem, ez még így marad.
A múzeum előtti téren van az óriás pucér pasi, neki is van kukija. Vagyis volt eddig, mert a felháborodott tömeg (?) már rég lekaparta. Kuki nincs. A herét ott hagyták. Ki érti ezt? Gyere fiam, most megmutatom, hogy ha valamivel nem tudsz mit kezdeni, azt tedd tönkre és akkor olyan mintha nem lenne. Jó, hogy elfojtásra tanítjuk a gyerekeinket, ahelyett, hogy elmagyaráznánk nekik néhány dolgot a testünkről.

Pont.

A Näckte Männeren kívül volt még az állandó Schiele kiállítás is, de ami igazán tetszett, az a múzeum gyűjteménye, különböző alkotóktól. Annyi nevet felírtam, hogy hónapokig adott kutatni valót a hely. És a nevek harmadát sem ismertem, ami azért durva, hogy ennyi információt elbír az agyam, és mennyire csekély az, amit például a festészetről hallottam eddig.

Néhány képet ide is teszek, aztán majd még foglalkozom ezzel a témával, mert tényleg nagyon sok szuper műalkotást fedeztem fel.

Albin Egger-Lienz: Finale

Koloman Moser: Venus in der Grotte

Albert Birkle

 Elmgreen & Dragset

0 megjegyzés: