:)
Coming soon is a brand created for a generation of women and men who wear what they like, without stating who designed it. Wearing Coming Soon is an act to express who you are through the essence of clothing, fabric and cut for everyday comfort and style.
Már megint...
Mindig akkor mond csődöt a rendszerező agyam meg az összeszedettségem, amikor a legnagyobb szükségem lenne rá.
Jövő héten négy zh-m lesz, egy óriási vizsgám, meg le kell adnom egy nagy beadandót meg egy csomó kicsit. És képtelen vagyok figyelni. Most jut eszembe egy csomó nagy ötlet, meg hogy mit kellene rajzolni és festeni, hogy olvasni melyik könyveket volna jó, és hirtelen meg kell őrülni a gondolatok kuszaságától.
Legyen már vége ennek a szar fősulinak, itt még a maradék érdeklődést is kiölték belőlem a gazdaságtudomány iránt. Ötödik féléve járok ide, és eddig összesen egy (!) olyan tanárom volt, akit igazán kedveltem, aki vette a fáradságot, és tanított, a szó hagyományos értelmében, és nem csak a neptun-kódom alapján tartott nyilván. Szánalmas az egész, úgy ahogy van!
Tudom, hogy ezzel kicsit elkéstem, és későn szólok, és nyolc év után most már igazán kussolhatnék, de én nem is akarok közgazdász lenni...
Szeretnék máshol lenni!
Szeretnék itt feküdni, kérek egy ajtót a festményre:
Vágy vs Szeretet
Feldmár azt mondta egy előadásában, hogy ha a vágyainkat a másikra terheljük az már rég nem szeretet. Azóta ezen kattogok.
Többnyire meg szoktam sértődni azon, ha mások nem azért szeretnek, ami vagyok, hanem valakit "szeretnek", akit látni akarnak bennem, akitől akarnak valamit. Nem úgy akarnak, mint egy töltőtollat, vagy hogy adjam oda a jegyzeteimet.
Az a gonosz, aki egy mosolyt akar. Aki szeretetet akar az a leggonoszabb! És basszus, most esik le, hogy én hányszor csinálom ezt, hogy mindig valaminek a fejében szeretek.
Igen, szeretlek HA te is szeretsz.
HA kedves vagy.
HA bármikor rendelkezésre állsz.
Ha.. ha.. ha...
Ez így tényleg hajmeresztően hangzik.
Valahogy úgy kéne akkor, hogy ne akarjunk semmit a másiktól, és hogy a szeretetünket minden vágyaktól mentessé tegyük. Szeret így egyáltalán valaki?
Aki szerint ez paródia tegye fel a kezét!
:)
Hát csak azért mert így szeretünk mi legtöbbször:
Többnyire meg szoktam sértődni azon, ha mások nem azért szeretnek, ami vagyok, hanem valakit "szeretnek", akit látni akarnak bennem, akitől akarnak valamit. Nem úgy akarnak, mint egy töltőtollat, vagy hogy adjam oda a jegyzeteimet.
Az a gonosz, aki egy mosolyt akar. Aki szeretetet akar az a leggonoszabb! És basszus, most esik le, hogy én hányszor csinálom ezt, hogy mindig valaminek a fejében szeretek.
Igen, szeretlek HA te is szeretsz.
HA kedves vagy.
HA bármikor rendelkezésre állsz.
Ha.. ha.. ha...
Ez így tényleg hajmeresztően hangzik.
Valahogy úgy kéne akkor, hogy ne akarjunk semmit a másiktól, és hogy a szeretetünket minden vágyaktól mentessé tegyük. Szeret így egyáltalán valaki?
Aki szerint ez paródia tegye fel a kezét!
:)
Hát csak azért mert így szeretünk mi legtöbbször:
Öleléééééééés!
Oké, akkor vannak rossz emberek. De azért lehet őket önkényesen szépnek látni? Nem miattuk, csak úgy magam miatt, hogy nekem legyen jóó, na légysziii!! :)
Végre tudok zenét hallgatni, ami részben helyettesíti az állandó utcán/munkahelyen/konyhában/fürdőben éneklést, dúdolást és fütyülést, mert már magamat is idegesítem, hogy egyik percben 16 tonna fekete szenet visz a szél, aztán végtelenítve jön ki belőlem az hogy "aludni kéne mármost, mert lebontják a várost". Kíváncsi vagyok, hogy mi van bennem, amit így el akarok kussoltatni magamban - mit mondanál Te kis hülye belső hang?? :)
Az van, hogy a ki a hi, a mi a bi, a szumilámi hahahahi, a tumpalimpi szindua tu kama li fimilua.
De inkább az van, hogy:
"Hát felébredek, és nem intenek majd az emberek..."
De még inkább az, hogy:
Lebegés van, azért van lebegés, mert hát jó volt ez a hétvégei levés, még az sem rontotta el, hogy hülyébb voltam a szokásosnál, mert nem bírtam a jósággal, meg egyébként mások is hülyék voltak, de ez sem rontotta el túlzottan, és mondom, lebegés volt meg vanás lett (vagy fordítva) és de jó de jó!!
Millió csók Nektek és aprósütemények és rózsaszín vattacukorfelhők!!
Végre tudok zenét hallgatni, ami részben helyettesíti az állandó utcán/munkahelyen/konyhában/fürdőben éneklést, dúdolást és fütyülést, mert már magamat is idegesítem, hogy egyik percben 16 tonna fekete szenet visz a szél, aztán végtelenítve jön ki belőlem az hogy "aludni kéne mármost, mert lebontják a várost". Kíváncsi vagyok, hogy mi van bennem, amit így el akarok kussoltatni magamban - mit mondanál Te kis hülye belső hang?? :)
Az van, hogy a ki a hi, a mi a bi, a szumilámi hahahahi, a tumpalimpi szindua tu kama li fimilua.
De inkább az van, hogy:
"Hát felébredek, és nem intenek majd az emberek..."
De még inkább az, hogy:
Lebegés van, azért van lebegés, mert hát jó volt ez a hétvégei levés, még az sem rontotta el, hogy hülyébb voltam a szokásosnál, mert nem bírtam a jósággal, meg egyébként mások is hülyék voltak, de ez sem rontotta el túlzottan, és mondom, lebegés volt meg vanás lett (vagy fordítva) és de jó de jó!!
Arról szól ez itt, hogy megint azélet minden területén jelen voltam egy időben, Boci le is fényképezte, meg azt is hogy van hónaljam, meg szám, meg hogy a vállalhatatlanul részeg mellei hogyan sompolyogtak az enyémek alá, és elkészítette a második legjobb fényképet a Bálintosról meg magamról.
Millió csók Nektek és aprósütemények és rózsaszín vattacukorfelhők!!
Szeretet, ölelés!! :)
Ha szirmunk hull...
:)))
Itt meg a többi:
http://zselenszky.blogspot.com
Most meg inkább levelünk hull, mert gyönyörű ősz van, napsütéses, optimális a hőmérséééklet apááám! :) Szeretünk élni, halni meg fájni is ilyenkor, kedvesem!
Ősz vagyok, ősz vagyok, ősz vagyok! Juhééjjjj!
Megyek gyertyákat gyújtogatni, azoknak akik már valami más tudatállapotban keringenek, folynak, úsznak itt, és főleg Marci cicának üzenem, hogy amennyiben előző életében rokonom volt, kérem erre való tekintettel viselkedjen rendesen, amíg nem vagyok otthon! A fáknak üzenem, hogy ölelem őket, a patakok follyanak patakokban!
Puszpusz! ;)
Itt meg a többi:
http://zselenszky.blogspot.com
Most meg inkább levelünk hull, mert gyönyörű ősz van, napsütéses, optimális a hőmérséééklet apááám! :) Szeretünk élni, halni meg fájni is ilyenkor, kedvesem!
Ősz vagyok, ősz vagyok, ősz vagyok! Juhééjjjj!
Megyek gyertyákat gyújtogatni, azoknak akik már valami más tudatállapotban keringenek, folynak, úsznak itt, és főleg Marci cicának üzenem, hogy amennyiben előző életében rokonom volt, kérem erre való tekintettel viselkedjen rendesen, amíg nem vagyok otthon! A fáknak üzenem, hogy ölelem őket, a patakok follyanak patakokban!
Puszpusz! ;)
Nem tűntem el
Csak most éppen sok a dolgom... :)
Illetve a barátaimnak, én csak vezénylem a munkálatokat... :P
Bleeeeeeekk
Ne engedjetek emberek közé este hét után!
Nem vagyok normális.
üres vagyok.
végtelenül üres.
meg tele is vagyok. mindjárt szétrobbanok a létezéstől.
hogy megint tíz körömmel ragadnám meg az éltet, és a magamévá tenném erőszakkal.
sosem tanulok semmiből.
Mérföldkövek
Nem gondolom, hogy az alábbiakkal azonosítható az életem, csupán szerepeljenek itt ezek a gondolatok most mérföldkőként. Hogy mennyiben elérhető, elérendő és elhagyandó mérföldkőként, az egyelőre titok, számomra is... Mindenesetre kellően nagy a lépték. A távolság annál is inkább. De azért legyen.
"És egy idő múltán, még ifjúkorom virágában, fejemen fényes fekete hajjal, boldog fiatalság gyönyörét élvezve, férfikorom elején, síró és jajveszékelő szüleim akarata ellenére, hajamat és szakállamat lenyírva, sárga ruhát öltve, otthonomból az otthontalanságba távoztam..."
"Ebben a feloldódott elmeállapotban, megtisztultan, tisztán, gondoktól menten, szelíd, készséges, szilárd, nyugodt lélekkel, az indulatok legyőzésére irányítottam gondolataimat. "Ez a szenvedés" - értettem meg a valóságnak megfelelően. "Ez a szenvedés oka" - értettem meg a valóságnak megfelelően. "Ez a szenvedés megszüntetése" - értettem meg a valóságnak megfelelően. "Ez a szenvedés megszüntetéséhez vezetőút" - értettem meg a valóságnak megfelelően.
Amikor ezt felismertem, amikor ezt megláttam, gondolataim megszabadultak a kívánságok indulatától, megszabadultak a létezés indulatától, megszabadultak a tudatlanság indulatától. Felismertem: "A megváltás a megváltottban van."
// Buddha beszédei
"És egy idő múltán, még ifjúkorom virágában, fejemen fényes fekete hajjal, boldog fiatalság gyönyörét élvezve, férfikorom elején, síró és jajveszékelő szüleim akarata ellenére, hajamat és szakállamat lenyírva, sárga ruhát öltve, otthonomból az otthontalanságba távoztam..."
"Ebben a feloldódott elmeállapotban, megtisztultan, tisztán, gondoktól menten, szelíd, készséges, szilárd, nyugodt lélekkel, az indulatok legyőzésére irányítottam gondolataimat. "Ez a szenvedés" - értettem meg a valóságnak megfelelően. "Ez a szenvedés oka" - értettem meg a valóságnak megfelelően. "Ez a szenvedés megszüntetése" - értettem meg a valóságnak megfelelően. "Ez a szenvedés megszüntetéséhez vezetőút" - értettem meg a valóságnak megfelelően.
Amikor ezt felismertem, amikor ezt megláttam, gondolataim megszabadultak a kívánságok indulatától, megszabadultak a létezés indulatától, megszabadultak a tudatlanság indulatától. Felismertem: "A megváltás a megváltottban van."
// Buddha beszédei
Innen oda
Először is mindenkinek üzenem, hogy szeretlek.
Mindenkinek!
:)
Na jó, hát tényleg van akinek egy kicsit jobban, de ebben az a szép, hogy úgyis tudja magáról mindenki, hogy ez milyen mértékben szól neki. Vagy nem, de aki nem tudja az meg...
Lement életem első hete az önállóságban és a híresztelésekkel és előzetes várakozásokkal ellentétben túléltem. Azért persze vannak itt döccenők meg zökkenők (meg lecsöppenő kecsöp benők), de alapvetően megy ez a sors kezére való ráfekvősdi.
Az alaptétel még mindig az, hogy a mundér becsületes, meg hogy aki a hideget nem szereti, hóember nem lehet!
Ami teljesen új tapasztalás, hogy ki lehet jönni annyi pénzből egy héten, amennyit eddig egy nap alatt költöttem el. Ezt ajánlom sok ismerősömnek, próbálgassák a mértékletességet a fenntarthatóság érdekében, hátha még megspórolunk egy ötven évet a Földnek, ha kicsit visszafogjuk a fogyasztást ;)
Egyébiránt holnap nagyon nagy céges vizsga, "nemszeretem" és "fúj" napok, zh-k, "hajnalig fentlevések de minek" és "bárcsak veletek lehetnék" képzeletbeli ölelések...
Persze azért jó itt, állandóan tanulok most leginkább az életről, meg arról, hogy mennyi mindent nem tudtam eddig.
És még egyszer:
Szeretlek titeket! Mindenkit!
Ölelések!! :)
Mindenkinek!
:)
Na jó, hát tényleg van akinek egy kicsit jobban, de ebben az a szép, hogy úgyis tudja magáról mindenki, hogy ez milyen mértékben szól neki. Vagy nem, de aki nem tudja az meg...
Lement életem első hete az önállóságban és a híresztelésekkel és előzetes várakozásokkal ellentétben túléltem. Azért persze vannak itt döccenők meg zökkenők (meg lecsöppenő kecsöp benők), de alapvetően megy ez a sors kezére való ráfekvősdi.
Az alaptétel még mindig az, hogy a mundér becsületes, meg hogy aki a hideget nem szereti, hóember nem lehet!
Ami teljesen új tapasztalás, hogy ki lehet jönni annyi pénzből egy héten, amennyit eddig egy nap alatt költöttem el. Ezt ajánlom sok ismerősömnek, próbálgassák a mértékletességet a fenntarthatóság érdekében, hátha még megspórolunk egy ötven évet a Földnek, ha kicsit visszafogjuk a fogyasztást ;)
Egyébiránt holnap nagyon nagy céges vizsga, "nemszeretem" és "fúj" napok, zh-k, "hajnalig fentlevések de minek" és "bárcsak veletek lehetnék" képzeletbeli ölelések...
Persze azért jó itt, állandóan tanulok most leginkább az életről, meg arról, hogy mennyi mindent nem tudtam eddig.
És még egyszer:
Szeretlek titeket! Mindenkit!
Ölelések!! :)
Útrakészen
Na akkor majd holnap valami újba csapunk bele.
Azt viszont nem tudom, hogy fogok-e még valaha egy szobában tölteni bárkivel is 21 tök jó évet... :) Nincs még egy ilyen dzsukel raj tesó! :)))
Azt viszont nem tudom, hogy fogok-e még valaha egy szobában tölteni bárkivel is 21 tök jó évet... :) Nincs még egy ilyen dzsukel raj tesó! :)))
