Régi év

Es muss sein. Es muss sein. Muss es sein?




Imádom az új évet, imádom a hétfőket. Új álmok, új kezdetek. Kár, hogy még a régi év van, és holnap dolgozom, ráadásul kedd lesz. Na de ugyan már! :) Motivációs könyvet olvasok, Susitól kaptam karácsonyra, így számomra már nincs lehetetlen! :)

Vicces, általában azért az ilyen megmondókönyvek két perc alatt íródnak, és a tartalmuk bárki által kitalálható lenne. Mégis felrázó, van benne valami. Ahogy olvasom, érzem, hogy na igen, azért sok hülyeséget követek el, és íme, ezek szerint annyira iskolapéldákat, hogy motivációs könyvben a helyük.
Az utóbbi években bezárkóztam. Elegem lett a hülyékből, meg a nyomikból, és úgy döntöttem, jobb nekem azzal a maréknyi normális emberrel barátkozni, mint vesződni a hülyékkel. Elfelejtettem, hogy a nullából mindig nulla lesz, a százból viszont már talán akadhat egy.

Most minden szétesett, a régi barátokat már rég másfelé sodorta az élet, (vagy talán inkább engem), az újonnan jötteket is, a még újabban jötteket pedig éppen most sodorja. A maroknyi csapat három-négy főre csökkent. Az igazán fontosak. És ebből is többen több száz kilométerre tőlem. Itt Bécsben már csak négyen maradtunk. Mert ugyan milyen normális bécsi fiatal szeretne auslanderekkel barátkozni? Hogy lenne úgy felhőtlen hangulatú a sörözés, ha közben szótár kell a beszélgetéshez? A decembert így a kanapéhoz szögezve töltöttük, esténként egymást szórakoztatva a szokásos hülyeséggel. Ennek is megvan a hangulata, persze, csak végül kifullad ez is.

Holnap új év, de a változások bennem már korábban kezdődtek. Érzem, le kell szállnom a magas lóról, és minden alkalmat megragadni az emberi kontaktusra. Biztos sok hülyével fogok majd találkozni, de ha csak egy új emberrel találkozom, aki ugyanúgy látja a dolgokat, mint én, akinek van humora például és kellemes, szerethető személyisége, akkor azt hiszem megéri.

Sok gondolatom támadt még újév kapcsán. Például, hogy jövőre megpróbálok kevesebbet pazarolni. Pénzt is, ételt is. Olyasmit nem fogadok meg, hogy rendet tartok magam körül, mert ahhoz még nem vagyok elég érett :) Azt viszont megfogadhatom, hogy odafigyelek a testemre. Nem kínzom a reggeli kávé után délutánig éheztetéssel, talán megpróbálkozom, egy kevés reggelivel. Nem kínzom álmatlan éjszakákkal, amit az esti mértéktelen evés okoz. Megajándékozom viszont a mozgással, erre nagyon vágyom.

És a hosszútávú célok! Erről most még nem írok részletesen, de a fejemben és a szívemben már megszületett a terv, a vágy. Miközben a munkahelyemen vagyok, sikálok, súrolok, közben erre gondolok. Ha szívatnak a a felettem állók, erre gondolok. Közben "mantrázom", alles muss tip-top sein, alles muss trocken sein. Es muss sein, es muss sein. Ezerszer elhangzik ez bennem, miközben görnyedezem, a testemet kényszerítem munkára. De minden meglesz, ennek is meg kell lennie, küzdelem árán, így még szebb. Es muss sein. Ezt mondogatom naphosszat.

Az új fogadalmam, hogy minden sikerül. Jövőre minden sikerül. Mert nincs lehetetlen. Aki elhiszi, hogy bármit megtehet, az bármit megtehet!

Boldog 2013-at! :)