Ez meg Papa, aki focipályára trimmeli a kiszáradt gyepet:
Szerelmem, a tornác
Falusi Bubincs
Kertünk gyümölcse, vagyis amit idén még sikerült elcsípni belőle:
Life is good! - Avagy elkezdődött!
Mármint az az időszak, amikor duplájára dagadt végtagokkal vergődök a 30 fokos hőségben. Elmenni max a boltig tudok (vagyok hajlandó) vagy az oviig és vissza, és ezzel ki is merítettem azt a teendőmennyiséget, ami belefér egy napba. Alapvetően sokkal mozgáskényszeresebb vagyok, de a hétvégi nyalkai lomtalanítás és háztakarítás után most nagy árat fizetek. Tegnap még haza is vezettem, hogy férj sörivással vezethesse le a két napig tartó fűnyírást, és másfél óra után akkorára dagadt a bokám, hogy miután észrevettem, kb. 45 percen keresztül mantráznom kellett azt a mondatot, hogy "Ott lakik a Babi néni a Golyvás Irén utca 34-es számba". Ne kérdezd, miért, így volt. Nyilván ezek után nem bírtam ülve enni, csak fekve, felpolcolt lábakkal, aminek következményeként nagyjából 30 másodperccel később már le is ettem a frissen mosott pizsim, de már csak röhögni tudtam. Meggyőződésem, hogy a terhesség megtámadja a nők központi idegrendszerének ügyességért felelős részét, mert átlagban százszor több dolgot ejtek le, öntök le, borítok ki, teszek tönkre, mint a terhesség előtt, ami azért is különösen vicces (nem, k/rvára nem az), mert százszor nehezebben is hajolok le a leejtett dolgokért. Úgyhogy ezekkel egész napra elszórakoztatom magam. Senki ne lepődjön meg tehát, ha a következő másfél hónapban bunkóbb vagyok az átlagnál, vagy csak a saját dagadt lábamról tudok beszélni és a hőségről panaszkodni. Tudom, senkinek sem könnyű, de mivel még csak azt sem mondhatom, hogy várom a végét, mert az ugye egyet jelent azzal, hogy a várva várt magzatot, azért még meg is kell szülnöm, ezért úgy döntöttem, hogy szarok mindenkire, és a nyafogásban élem ki magam. Life is good!
1 megjegyzés:
Adrikám,nagyon klassz az írásod és nagyon igaz,csak az emberlánya ennyi évvel a szülések után,már nem is 3emlékezik vissza ezekre a cseppetsem klassz dolgokra !Jelenleg a hajolgatással én is így vagyok csak éppen áldott állapot nélkül,mindig felbosszant a dolog,mert azt gondolom direkt történik velem,ha leesik valami,hogy bosszantson...No,de sebaj az utolsó trimester végefelé vagy már,igaz ez a leghosszabbnak tűnő idő,de tul lesztek rajta !!! Hajrá előre,hajrá kismamka,hajrá magyarország ! /ja ezt nem mi szoktuk mondani.../ Puszil ányósod Nelkó
Megjegyzés küldése