Védd a környezetet vagy kitapossuk a beledet! :)




Néhány hasznos tanács, amivel talán még visszafordítható vagy enyhíthető az a folyamat, amit globális felmelegedésnek hívnak. Ezek mindegyike az átlagemberek által megvalósítható, kis odafigyeléssel a mindennapokba építhető tanácsok, melyek mostantól a blogom oldalsávjában is megtalálhatóak lesznek és folyamatosan bővülnek. További tanácsokat várok komment formájában! :)

Szép napsütéses napot, tiszta levegőt!

Ölelés és szeretet!



+++ Taposd laposra a műanyagflakont, vedd le a kupakját és heti egyszer munkábamenet dobd a szelektívgyűjtőbe.

+++ Mielőtt automatikusan kukába dobnád a konzervesdobozt, mosd el és inkább azt is vidd el a szelektívig.

+++ Ha mindenképpen nyomtatnod kell, válaszd a kétoldalas nyomtatást, és csökkentsd a betűméretet és a margót.

*** Egy átlagos irodai dolgozó évi 500kg papírhulladékot termel, és ezzel évi 17 fa kivágásáért felel. Mekkora kárt tehet egy egész irodányi ember?

*** Minden percben 26 focipálya nagyságú erdőterületet vesztünk el - GP adat.

+++ Az utcán kapott szórólapot ne dobd egyből a legközelebbi szemetesbe, hazáig elfér a zsebedben, otthon pedig egy kis dobozban a szék alatt, a papírgyűjtő gyerekek évi kétszer-háromszor csengetnek be a használt papírért, amit újrahasznosításra továbbítanak, a kapott pénzért a gyerekek kirándulni mehetnek.

+++ A postaládába dobott reklámújságok szintén ne a kukában landoljanak.

+++ Kapcsold le magad után a villanyt.

+++ Próbálj kevesebbet számítógépezni, a sok gépezés a környezetnek, a szervezetednek és a pénztárcádnak is megterhelő.

+++ Lehetőleg vegyél használt ruhát. Ugye nem tartod cikinek? Ha igen, képzeld el, hogy 15 év múlva nem tudsz majd egyetlen új ruhát sem venni talán soha többé. De ez nem jelent majd gondot számodra, mert sokkal jobban el leszel foglalva azzal, hogy legyen pár csepp ivóvized és egy hely ahová elbújhatsz a savas eső elől.

+++ Vard meg a szakadt ruháidat, és újítsd fel a régieket, inkább mint hogy kidobd őket. Ha nagyon nem akarod hordani, add valamelyik segélyszolgálatnak vagy add el a bizományiban.

+++ Próbáld megjavíttatni az elektromos készülékeket, mielőtt újat vennél.

+++ Olvass könyvtári könyvet vagy e-könyvet.

+++ A kád teleengedése helyett zuhanyozz inkább 2-3 percig. A bizonyos "nagy forró fürdő"-vel értékes ivóvizet pazarolsz el, aminek az értéke egyelőre pénzben nincs kifejezve, de ha az utolsó 1 pohár vizen kell majd negyvenen osztoznunk, akkor eszedbe jut majd, lehetett volna máshogy is kikapcsolódni.

+++ Ne folyó csapvíz mellett mosogass.

+++ Használj kevesebb vegyszert a takarításhoz.

+++ Alakítsd át lakásod szigetelését, ahelyett, hogy minden helyiséget 26°C-ra hevítesz. Egy átlagos magyar állampolgár 5-6 tonna szén-dioxidot bocsát ki egy évben. A lakás hőmérsékletének 1°C-kal való csökkentése évi kb 300kg-mal kevesebb szén-dioxid kibocsátást eredményez háztartásonként.

+++ Lehetőleg ne utazz repülővel.

+++ Fogmosás közben zárd el a csapot. Ezzel percenként 5 liter vizet megspórolhatsz. Egy négytagú családnál ez 55 000 l vizet jelent évente.
+++ Lehetőség szerint használd a tömegközlekedést, tavasztól őszig pedig porold le a biciklidet és bringázz.

+++ Ha mindenképpen kocsiba kell ülnöd - a légkondícionáló kikapcsolásával 10%-os üzemanyagmegtakarítást érhetsz el, ami szintén több szempontból előnyös.

+++ Ha a telefonod feltöltődött, húzd ki, mert ha a töltőn nincs rajta a mobil, akkor is áramot fogyaszt.

+++ A tv-t is nyomd ki, ne hagyd készenléti állapotban, mert addig is áramot fogyaszt. Számítógépet, monitort, hangfalakat szintén kapcsold ki ha nem használod éppen.

+++ Ruháidat szárítsd szárítókötélen vagy a szabadban, ne szárítógépben, és lehetőleg kerüld a vasalást ha nem feltétlenül szükséges.

+++ Vásárolj hazai, friss, piacról beszerzett terméket. A külföldről származó, üvegházi, mesterségesen előállított termékek egészségtelenek és megterhelik a környezetet (adott esetben több tízezer km-t is utaznak).

+++ Fogyassz kevesebb húst. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) becslése szerint a világ teljes gázkibocsátásának körülbelül 18 százaléka a húsipar számlájára írható.
Köszönjük!



Számítsd ki saját ökológiai lábnyomod: http://kovet.hu/tavoktatas/okolabnyom.html


Meglepő módon ahhoz képest, hogy mennyit panaszkodunk, egy átlagos magyar ember akkora ökológiai lábnyommal rendelkezik, hogy 4 Földdel egyenértékű bolygó is kevés lenne ahhoz, hogy minden ember így éljen. Talán azért is panaszkodunk ennek ellenére, mert az egyre növekvő fogyasztás nem feltétlenül jelenti az életszínvonal és a boldogságérzet növekedését.

3 megjegyzés:

John C. Arvay írta...

Örülök a posztnak, mert jómagam is rettenettel szemlélem a fogyasztói társadalom mindenhatóságába vetett szűklátókörű hitet.

De mint mindennek, ennek is vannak nyilvánvaló, vagy kevésbé nyilvánvaló okai; persze az is lehet, hogy csak én fedezek fel összeesküvés elméletet mindenütt, mert jó a képzelőerőm. Nos ez sincs kizárva.

Minden esetre talán nem tévedek nagyot, ha azt gondolom, a fogyasztásra való serkentés nem véletlen, mint az sem, hogy alapvető emberi érzések hiányát (úgymint a boldogság, ahogy Te is megjegyzed) használnak fel arra, hogy minél nagyobb gazdasági hatalomra tegyenek szert bizonyos érdekkörök. Mi másra lenne jó ez a folyamatos reklám-szőnyegbombázás, ha nem arra, hogy a boldogság-pótszerek után való sóvárgással leszoktassák az embereket a gondolkodásról, mert akkor talán lenne idejük arra, hogy észrevegyék: a Bolygó, amin élünk nem egy végtelenségig kizsákmányolható, feneketlen mikulás puttony, amiből bármikor, és főleg bármennyi kütyüt, fiatalságot, luxusholmikat és életérzést elő lehet rángatni, amíg a világ világ, és még azon is túl...

És - belegondolni is szörnyű - még a Távol-kelet, India, és Afrika igazából el sem kezdett fogyasztani! Mi lesz akkor, ha ők is belemelegednek? Mert nekik is jár az, ami a "fejlett világ" polgárainak alanyi jogon jár.

Úristen! Mi lesz még itt! Vagy inkább mi marad...

Kék írta...

Az a durva, hogy bizonyos "tanulmányok" a környezetszennyezés gócpontjaként például az etióp és egyéb hasonló államokat nevezik meg. Természetesen mert mi, a "fejlett világ polgárai" nagyon is jól tudjuk, hogy mennyi bűzzel szennyel jár egy gyártelep, vagy egy komplett gyárváros, úgyhogy a termelés ott folyik, bűnbaknak jók ők is, közben pedig ezek a tanulmányok csak úgy figyelmen kívül hagyják, hogy ott a legnagyobb az éhenhalás és szomjanhalás rátája.

És egy darabig el lehet tussolni ezeket, pont azzal, hogy amíg az afrikaiaknak szállítanak a csillivilli sztárok levetett ruháiból, meg visznek oda pár karton kólát, addig ők is csendben vannak, mert azt hiszik ez most egy fair csere.

Egyébként valóban csak az menti még a Földet, hogy a világ kis százaléka nyomja teljes gőzzel ezt a fajta fogyasztást. Teljesen igazad van, ha a többi is rákezd, nagyon rövid időn belül vége lesz mindennek. De lehet hogy kell ez, lehet hogy ki kell pusztulnunk innen, aztán a Föld néhány millió embermentes év alatt regenerálódik majd.

John C. Arvay írta...

Na ja. Néhány hónapja (amikor egy 10 napos csend táborban voltam), az egyik napon egy szép kis tölgyfa alatt ücsörgve valahogy pont ez a téma jutott eszembe, és elmeditálgattam rajta vagy jó egy órát. És arra a végkövetkeztetésre jutottam, hogy az ÉLET szempontjából oly mindegy, hogy milyen megnyilvánulásai vannak jelen ezen a sártekén. Az Életnek mindegy, hogy fában, rovarban, vagy ragadozó állatban testesül meg, vagy épp az emberben. Neki csak az számít, hogy legyen. És ha ennek mi, emberek kerékkötői vagyunk, akkor hiába minden fölhalmozott tudásunk, ígyis-úgyis kipusztulunk, mint bármely más biológiai lény, ami föléli saját hasznos környezetét (főleg, hogy még dolgozunk is rajta ezerrel).

Mert az Élet szempontjából semmi mások nem vagyunk, csupán biológiai lények, hiába is szeretnénk magunkat az evolúció csúcsának beállítani, ami persze bizonyos szempontból igaz is. De itt a hangsúly a bizonyos szemponton van. Bizonyos szempontból meg nem viselkedünk másként, mint egy egyszerű organizmus, amely elvesztette a kontrollt a növekedése felett, és saját gazdatestét zabálja fel. Annyira magába fordul, hogy nem veszi észre mi történik körülötte. Pont, mint egy rákos daganat.