Ennyit a vonzás törvényéről

A nap fényesen süt, ahogy reméltem, a lakásban ülök – az én lakásomban. Mágikus erejű szavak.

Körülöttem az emberek korábbi életük darabjait pakolják ki. Perverz gondolat, de vajon milyen lesz majd, ha egyszer én pakolok ki innen és a leendő tulajdonos fog az asztalomnál ülni várakozva és reményekkel telve. Vajon ő is úgy mellélövi majd, hogy mennyi pénz kell a felújításra mint én? Megcsinálja vajon addigra a kivitelező a tetőt? Vagy nekem is azt kell mondanom: „persze, a felújítás bármelyik percben megkezdődhet” J

Ki tudja?

Itt ülök most a megvalósulás előtti állapotban. Készenléti állapotban. Várok. Várom, hogy elkezdődhessen. Vagyis lényegében már el is kezdődött. Az kezdődött el, amire évek óta készítem a lelkem. Ez ugyanis nem egy májusi gondolat. Nem vártam meg a tervezgetéssel, amíg az „jogossá” vált. Tulajdonképpen már hosszú évek óta tart ez nálam. Talán még középiskolás voltam, amikor arról kezdtem álmodozni, hogy lesz egy hely, ami az enyém, amit átalakítok, felújítok, megszépítek. Persze már messze nem úgy képzelem el az egészet, mint akkor. Milliónyi terv ment már át a fejemen, órákat, napokat töltöttem elvileg teljesen felesleges álmodozással. Milyen függönyt választanék, milyen kanapét, ha lesz egyszer ágyam az ilyen és olyan lesz. Nem, inkább ilyen. Mégsem, inkább olyan. Szóval rengeteg változás történt az ízlésemben is, felnőttem és most már tudom, hogy a barokk berendezés nem való garzonlakásba és hasonló kompromisszumok. J

És mégis úgy gondolom nem volt hiábavaló ez az álmodozás. Létezik vajon a vonzás törvénye? Ezt sem tudhatom biztosan. Csak azt, hogy valamire 5-6 éve minden nap gondolok. Némely nap csak 3 percet, más napokon órákat. Változott az ízlésem, de azt tudtam, hogy ha megszerzem, onnantól minden centiméterét imádni fogom, a gondokat is, amik vele járnak, a szépségeit és főleg azt, hogy láthatom, hogyan alakul egy poros, huplis faltömegből otthon. 5-6 évig minden nap gondoltam rá, és most meglett. Úgy, ahogy csak remélni mertem.

Most, ebben a pillanatban tökéletes összhangban vagyok az álmaimmal. A megvalósulás tökéletes pillanatában. Most. Itt. Imádom az életem.