Susinak :)

Gyerekkorunk kedvence.
Ti is akartatok mindig gyufásskatulyában aludni? :)))

Szombat délelőtt

amilyennek lennie kell :)

Magunkba zárjuk minden szeretetünket, és elfordulunk a világtól. Falakat emelünk, vannak ugyan ablakok a falainkon, de csak hogy elsötétíthessük, hogy bedezkázzuk, és így még jobban fájjon, hogy lássuk, lenne még esély, de mi döntünk, mi választunk magunknak koporsót, mi választjuk meg a halálnemet is, és nem csak a magunkét, azokét is, akik ránk támaszkodnak, akiknek talán csak mi adnánk erőt. Miért? Mert dühösek vagyunk, annyira lefoglal; úgy hisszük, jogunk van ehhez, minket már eltiport az élet, eltiport valaki, jogunk van halálnemet választani, és úgy dönteni, elveszejtjük magunkat, és akik velünk együtt vesznek el, akik elveszítik magukban azt amit mi adtunk nekik, azok majd miattunk lesznek dühösek és miattunk veszejtenek el újabb és újabb embereket. Ez az élet kincsétől való megfosztottság, ez a bosszú, a magány, a düh és a kétségbeesettség borzalmas körforgása, hogy minden koporsó kétszemélyes, és a koporsókban a helyek nem összeadódnak, hanem hatványozódnak.

Túlságosan zajos magány

Hrabalé a varázsvilág.

"Harmincöt éve dolgozom a papírbegyűjtőben, és ez az én love storym. Harmincöt éve préselek papírhulladékot és könyveket, harmincöt éve kenem magam össze betűkkel, úgyhogy hasonlatos vagyok a lexikonokhoz melyekből ez idő alatt legalább harminc mázsát préseltem össze, korsó vagyok tehát, telve eleven és holt vízzel, elég, ha egy kicsit megbillenek, és csupa szép gondolat dől belőlem, akaratom ellenére vagyok művelt, így hát voltaképpen nem is tudom, mely gondolatok a sajátjaim, és melyeket olvastam ki valahonnan, így aztán ez alatt a harmicöt év alatt összefonódtam magammal és a körülöttem levő világgal, mert én, amikor olvasok, tulajdonképpen nem is olvasok, én felcsippentek egy-egy szép mondatot, és szopogatom, mint a cukorkát, mint egy kupica likőrt, addig kortyolgatom, míg a gondolat szét nem árad bennem, mint az alkohol, s addig szívódik fel bensőmben, míg már nemcsak az agyamban és a szívemben van jelen, hanem ott zakatol összes ereimben a véredények gyökeréig."

"Így feküdtem félálomban, teljesen kiütve valahol a fölöttem neszező könyvrágcsálástól, és mint ebben a ringatódzó álmodozásban mindig, eljött hozzám tejút alakjában a kis cigánylány, fiatalságom szerelme, a csöndes és ártatlan cigánylány, aki, midőn a kocsma előtt várt rám, az egyik lábát előrecsúsztatta, és kifordította, ahogy azt a balett-táncosnők csinálják alapállásban, fiatalságom szépséges szépe, akiről már rég megfeledkeztem. Egész testét pézsma- és pomádéillatú olajos verejték borította, valahányszor megsimogattam, mindig friss vaj érződött ujjaimon, szarvasfaggyúszaga volt mindig ugyanabban a levesekkel és mindenféle mártásokkal összekent konfekcióruhában járt, és ennek a ruhának a háta tele volt mésztől meg korhadt fától származó foltokkal, ahogy a korhadt gerendákat és deszkákat hordta nekem a házbontásokból, emlékszem, hogyan találkoztam először ezzel a cigánylánnyal, a háború vége felé történt, mikor egyszer hazafelé mentem a kocsmából, hozzám csapódott, és állandóan követett, a vállam felett beszélgettem vele, mindig a hátam mögött maradt, sohasem hagyta, hogy bevárjam, vagy hogy elém kerüljön, nesztelen cipőben tipegett mögöttem, igen, kijttem a Horkytól, és a kereszteződésnél mondom, Isten veled, nekem már mennem kell, de ő azt mondta, hogy neki is arra kell mennie, amerre elindultam, befordultam hát a Ludmilla utcába, és a végén mondom, akkor hát Isten veled, nekem haza kell mennem, de ő azt mondta, hogy ugyanabba az irányba megy, és így direkt elmentem egészen a Zertváig, és kezet nyújtottam neki, hogy haza kell mennem, és ő azt monda, hogy ő is arrafelé tart, amerre én, mentünk hát, és ott lent, az Örökkévalóság gátján mondom, hogy már az utcánkban járunk, és hogy búcsúzom, ő pedig, hogy ugyanarra megy, mint én, és így értem a házunk előtt álló gázlámpa alá, hát Isten veled, én már a házunk előtt állok, és ő azt mondta, hogy ő is itt lakik, így hát kaput nyitottam, és előreengedtem, de ő nem akart, lépjek csak be én elsőnek a sötét folyosóra, így hát beléptem, még három bérlő lakott itt, felmentem a lépcsőn az udvarra, és az ajtómhoz léptem, és miután kinyitottam, megfordultam, és mondom Isten veled, én már itthon vagyok, ő meg azt mondta, hogy ő is itthon van, és bejött hozzám, és velem aludt az egyetlen ágyban, és mire felébredtem, már el is tűnt, csak az ágy széle volt tőle meleg..."

"Az ég nem emberséges, de tán van valami, ami több, mint az ég, az együttérzés és a szeretet, amiről már megfeledkeztem, és amit már elfelejtettem."

"És ez az elázott ember a pálya leírása közben belém csimpaszkodot, és én hátat fordítottam a lelkesedésének, otthagytam a részeget a Cizek előtt, átmentem a Károly térre az emberarcú árvácskaágyások díszkertjébe, a napimádók az immár árnyékban lévő padokról átköltöztek a lebukó nap fényében fürdő padokra, újra a Fekete sörfőzdében vagyok, megittam egy pohár ürmöst, rá sört és ismét egy ürmöst, csak összetörve adjuk ki önmagunk legjavát, a lombok között a sötét égen már világít az újvárosi torony neonórája..."

Itt sírni kellett.

:)

"Csak az jöjjön aki könnyen szédül, aki úgy indul el, hogy a végére ér"

"Ez a világ olyan kerek,

mér' lennék én szögletesebb,
mér' lennék én olyan buta,
aki már nem tart sehova."
Kaukázus

Eléggé mókás ha a fürdőkádban fekszel és a lábaddal zenére tapicskolsz a kád végében, főleg ha tudnak táncolni meg történeteket előadni :)

Puszi

Ha egyszer végre

elvégeztem a főiskolát, soha többé ne lássak ilyeneket:


http://www.budapestbank.hu/szolgaltatas/vallalat/finanszirozas-tkonstrukcio-uj-magyarorszag-forgoeszkoz-hitel.php


>.<

Ahelyett, hogy osztanám a jóságport, ilyenekkel kell foglalkozni. :S

Védd a környezetet vagy kitapossuk a beledet! :)

Néhány hasznos tanács, amivel talán még visszafordítható vagy enyhíthető az a folyamat, amit globális felmelegedésnek hívnak. Ezek mindegyike az átlagemberek által megvalósítható, kis odafigyeléssel a mindennapokba építhető tanácsok, melyek mostantól a blogom oldalsávjában is megtalálhatóak lesznek és folyamatosan bővülnek. További tanácsokat várok komment formájában! :)

Szép napsütéses napot, tiszta levegőt!

Ölelés és szeretet!

+++ Taposd laposra a műanyagflakont, vedd le a kupakját és heti egyszer munkábamenet dobd a szelektívgyűjtőbe.

+++ Mielőtt automatikusan kukába dobnád a konzervesdobozt, mosd el és inkább azt is vidd el a szelektívig.

+++ Ha mindenképpen nyomtatnod kell, válaszd a kétoldalas nyomtatást, és csökkentsd a betűméretet és a margót.

*** Egy átlagos irodai dolgozó évi 500kg papírhulladékot termel, és ezzel évi 17 fa kivágásáért felel. Mekkora kárt tehet egy egész irodányi ember?

*** Minden percben 26 focipálya nagyságú erdőterületet vesztünk el - GP adat.

+++ Az utcán kapott szórólapot ne dobd egyből a legközelebbi szemetesbe, hazáig elfér a zsebedben, otthon pedig egy kis dobozban a szék alatt, a papírgyűjtő gyerekek évi kétszer-háromszor csengetnek be a használt papírért, amit újrahasznosításra továbbítanak, a kapott pénzért a gyerekek kirándulni mehetnek.

+++ A postaládába dobott reklámújságok szintén ne a kukában landoljanak.

+++ Kapcsold le magad után a villanyt.

+++ Próbálj kevesebbet számítógépezni, a sok gépezés a környezetnek, a szervezetednek és a pénztárcádnak is megterhelő.

+++ Lehetőleg vegyél használt ruhát. Ugye nem tartod cikinek? Ha igen, képzeld el, hogy 15 év múlva nem tudsz majd egyetlen új ruhát sem venni talán soha többé. De ez nem jelent majd gondot számodra, mert sokkal jobban el leszel foglalva azzal, hogy legyen pár csepp ivóvized és egy hely ahová elbújhatsz a savas eső elől.

+++ Vard meg a szakadt ruháidat, és újítsd fel a régieket, inkább mint hogy kidobd őket. Ha nagyon nem akarod hordani, add valamelyik segélyszolgálatnak vagy add el a bizományiban.

+++ Próbáld megjavíttatni az elektromos készülékeket, mielőtt újat vennél.

+++ Olvass könyvtári könyvet vagy e-könyvet.

+++ A kád teleengedése helyett zuhanyozz inkább 2-3 percig. A bizonyos "nagy forró fürdő"-vel értékes ivóvizet pazarolsz el, aminek az értéke egyelőre pénzben nincs kifejezve, de ha az utolsó 1 pohár vizen kell majd negyvenen osztoznunk, akkor eszedbe jut majd, lehetett volna máshogy is kikapcsolódni.

+++ Ne folyó csapvíz mellett mosogass.

+++ Használj kevesebb vegyszert a takarításhoz.

+++ Alakítsd át lakásod szigetelését, ahelyett, hogy minden helyiséget 26°C-ra hevítesz. Egy átlagos magyar állampolgár 5-6 tonna szén-dioxidot bocsát ki egy évben. A lakás hőmérsékletének 1°C-kal való csökkentése évi kb 300kg-mal kevesebb szén-dioxid kibocsátást eredményez háztartásonként.

+++ Lehetőleg ne utazz repülővel.

+++ Fogmosás közben zárd el a csapot. Ezzel percenként 5 liter vizet megspórolhatsz. Egy négytagú családnál ez 55 000 l vizet jelent évente.

+++ Lehetőség szerint használd a tömegközlekedést, tavasztól őszig pedig porold le a biciklidet és bringázz.

+++ Ha mindenképpen kocsiba kell ülnöd - a légkondícionáló kikapcsolásával 10%-os üzemanyagmegtakarítást érhetsz el, ami szintén több szempontból előnyös.

+++ Ha a telefonod feltöltődött, húzd ki, mert ha a töltőn nincs rajta a mobil, akkor is áramot fogyaszt.

+++ A tv-t is nyomd ki, ne hagyd készenléti állapotban, mert addig is áramot fogyaszt. Számítógépet, monitort, hangfalakat szintén kapcsold ki ha nem használod éppen.

+++ Ruháidat szárítsd szárítókötélen vagy a szabadban, ne szárítógépben, és lehetőleg kerüld a vasalást ha nem feltétlenül szükséges.

+++ Vásárolj hazai, friss, piacról beszerzett terméket. A külföldről származó, üvegházi, mesterségesen előállított termékek egészségtelenek és megterhelik a környezetet (adott esetben több tízezer km-t is utaznak).

+++ Fogyassz kevesebb húst. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) becslése szerint a világ teljes gázkibocsátásának körülbelül 18 százaléka a húsipar számlájára írható.

Köszönjük!

Számítsd ki saját ökológiai lábnyomod: http://kovet.hu/tavoktatas/okolabnyom.html

Meglepő módon ahhoz képest, hogy mennyit panaszkodunk, egy átlagos magyar ember akkora ökológiai lábnyommal rendelkezik, hogy 4 Földdel egyenértékű bolygó is kevés lenne ahhoz, hogy minden ember így éljen. Talán azért is panaszkodunk ennek ellenére, mert az egyre növekvő fogyasztás nem feltétlenül jelenti az életszínvonal és a boldogságérzet növekedését.

De az is lehet...

hogy egyszerűen csak én vagyok az az olcsóbb változat.

Tudod, amibe hiába törülközöl, nem szív fel semmit, és ugyanolyan vizes maradsz. Mind jobban fázol.

Amiből már eleve hiányoznak alkatrészek.

?

Befejezhetetlen mondatok hülyeségeink margójára

A reggel mellélöttyent kávéból olvastam ezt ki:

Kibontjuk egymást
Azt hazudjuk hogy van még titkunk amikor nincs egy se'
És ami legbelül van eltakarjuk

Miért

Csak

Egymásba pakolunk - mint valami szatyorba - olyan dolgokat amik soha nem is voltak nálunk

Minek

Bezárjuk egymást magunkba hogy aztán legyen honnan kilökni a másikat majd legyen minek a széléről levetni önmagunkat

Elbújunk a másikban - sohase találjon meg

Sohase lássam magam tükrökben

Sohase lássalak téged odakint

Sohase lássalak téged igazán idebent mert nincs itt hely még nekem sem

Bennem élsz - szűnjek meg hogy te se létezz
Benned élek - szűnj meg hogy ne legyek

Mindegy hogy vagyunk vagy nem

Akkor is mi -

Hangali hajnulat

Idén másodszor kapok kávét ébresztőül. Kezdem magam embernek érezni tőle.
Úgy egyébként meg megpróbáltatás minden nap - küzdelem önmagamért, meg hogy meglegyen az a kis hely (az az egyméterszeregyméteres) ezen a világon ami olyan nagy biztonsággal csak az enyém. A mások szívében? Ingovány. A sajátom talán méginkább, mégis arra kellene először gyúrni. Hogy ha nem sikerül a holnapi vizsga, ha kirúgnak, vagy ha húsz év múlva nem lesz Magyarország, akkor se vesszek el. Ha valaki át tud vonszolni az önsajnálatból önszeretetbe, az felejthetetlen meglepetés (mint egy reggeli meglepi kávé). Legegyszerűbben a legbonyolultabb.

*

Születtem Magyarországon

Ezt meg 15.-ére.