Nem is annyira újkeletű, nem is annyira őrület - a zero waste, vagyis a hulladékmentes életmód kezdett érdekelni. Büszke vagyok, hogy anno nem álltam be se a kókuszzsír, se a nyírfacukor, se a paleo sorba, nem ültem fel a reformkonyha, majd a vegánvonatra, és nem lett divatból se glutén, se laktózérzékenységem, úgyhogy teljesen nyugodt szívvel megeszek ugyanúgy egy marhapörköltet nokedlivel, mint egy szelet fehérjekenyeret humusszal és nyers zöldségekkel.
Amivel viszont teljes mértékben azonosulni tudok, hogy együnk friss, gén- és vegyszermentes élelmiszert, vásároljunk termelőtől, csomagolásmentesen. És ezáltal "termeljünk" minél kevesebb szemetet! Azt gondolom, van egy csomó dolog, ami nem is igazán jelent plusz energiaráfordítást, sem pénzbenit, inkább csak a rossz szokásaink rabjai vagyunk. Én most azzal kísérletezek, hogy hogyan lehet ezeket a rossz szokásokat felcserélni olyanokra, amik kevésbé megterhelőek a környezetünknek.
Nem tegnap találtam ki a dolgot, igazából mindig is zöld szemléletű voltam, de most látom csak, hogy amiről eddig azt gondoltam, micsoda környezetvédelmi magasságok (pl hulladék szelektálása), az igazából csak a jéghegy csúcsa. Mióta elkezdtem kutatni a neten, meg önállóan alternatívákat keresni, rájöttem, hogy ebből az aspektusból szinte mindent rosszul csinálok, és mennyi mindenen kellene változtatnom.
Vannak egyszerű lépések, amiken könnyedén túljutottam, például hogy mindig viszek magammal egy picire zsugorítható hurcatáskát, hogy vásárláskor ne kelljen műanyag zacskót vennem. Na ez az említett jéghegy csúcsa. Sajnos olyan, mintha a szupermarketek épp a környezettudatos életmód ellen dolgoznának, mert minden duplán, triplán van csomagolva, 99 %-ban műanyagba. Persze gondolom nem sok választásuk van, mert valószínűleg törvényileg így van szabályozva, mindenféle élelmiszerbiztonsági, higiéniai szabályokra hivatkozva. Közben egy átlagos bevásárlás alatt annyi szemetet hordunk haza, hogy egy 35 literes kuka simán megtelik vele.
Főleg ez kezdte szúrni a szemem pár hete, amikor Lenke már nem sírt 0-24-ben, hogy napi szinten megtelik mindkét szemetesünk, az egyik mondjuk főleg a pelenkákkal, de ennek orvoslására végre előszedtem a mosható pelusozós ambíciómat a lelekem sötét bugyraiból, ahová gyorsan eltemettem még Medi születésekor. Pénteken megyek mosható pelust venni, remélem nem győz a lustaság és bírni fogom idegekkel, de úgy vagyok vele, ha napi pár eldobható pelenkát megspórolok így, már mindenki nyert.
A zero waste-nek rengeteg ága van, nálam az aktuális kihívás a hulladékmentes bevásárlás, ami jóval szerteágazóbb probléma, mint az ember elsőre gondolná. A dolog egyszerűis, meg nem is. Nincs más hátra, mint olyan dolgokat venni, amik nincsenek becsomagolva, ugye? Zöldségek, gyümölcsök vásárlása a legegyszerűbb, bár sajnos már ezeket is sokszor előre fóliázzák, illetve mindent matricázni kell, ami nem mindig kivitelezhető. Kenyérféléket papírtasiba teszik, ez félig ok, még nem próbáltam, de ki fogom próbálni, hogy a hoferben megengedik-e, hogy saját vászontasakba rakjam. Amúgy a kenyeres pult tipikus példája a rejtett csapdáknak, pl csak kesztyűvel vagy fogóval lehet kiszedni a pékárut, sajnos az emberek többsége inkább választja a műanyag kesztyűt, amit ugyan hártyavékony, de azonnal a szemétbe kerül, és a napi több ezer vásárló után bizony nem kevés felesleges szemét keletkezik. A másik, amit én is csináltam eddig, és ahogy látom nagyjából mindenki, hogy minden különböző pékárut külön zacsiba teszünk, pedig nem veszik össze a zsemle a kiflivel. Ugye milyen hülyeség?
És e két élelmiszercsoporton kívül gyakorlatilag minden csomagolva van egy átlagos boltban/szupermarketben. Jobb esetben papírba, rosszabb esetben (és gyakrabban) műanyagba, fóliákba. Most, hogy tudatosabban vásárlok, sajnos mindenütt falakba ütközöm és lépten-nyomon kompromisszumokat kell kötnöm. Vagy egy adott dologról teljesen le kell mondanom, inkább meg sem veszem. A piacon viszonylag sok dolgot tudok zacsi nélkül venni, bár ott is mindig külön szólni kell, hogy nem kérek szatyrot. Tegnap mint turbózöld biomami a szokásos 50 centes tejszín helyett nagy levegőt vettem és kosárba tettem a háromszor (!) annyiba kerülő verziót, ami beltartalmilag ugyan jobb, mint a másik, a csomagolást tekintve viszont csalódnom kellett, mert a papír doboz belülről ugyanúgy műanyag volt :(
Bécsről és összességében Ausztriáról szerencsére elmondható, hogy eléggé odafigyelnek a fenntartható fejlődésre és előnyben részesítik a biogazdálkodást, ennek ellenére egész Bécsben egyelőre három olyan üzletet találtam, ami kifejezetten csomagolásmentes élelmiszerek árusításával foglalkozik. Ma voltam az elsőt megnézni, ami a legközelebb van, és sajnos beigazolódott a gyanúm; egy kb 10 négyzetméteres helyiségben volt pár dolog, baromi drágán. Érdekességnek jó, de sajnos valódi alternatívát nem nyújt. Ami a legnagyobb fejtörést jelentett itt a városban, az a tejtermékek beszerzése, pár alapdolgot találtam a Greisslerben, tejet, tejfölt, tejszínt, joghurtot. Egy tejfölt választottam kíváncsiságból, kis befőttesüvegben adják, amit 40 cent betét fejében vehetsz meg és vissza is viheted legközelebb. Az íze, állaga fantasztikus, érezni, hogy igazi házi, viszont 2,2 € egy 2,5 dl-es üveg, egy mezei hoferes tejföl ehhez képest 55 cent. Nyilván nem ugyanaz a minőség, és ízélmény, de még így is elég drágának találom.
A tej literje szintén 2€ körül volt, duplája a sima boltinak. Lehet venni fűszereket, gabonaféléket, száraztésztát, kávét, cukrot, néhány zöldségfélét, sajtokat. Tényleg inkább különlegességeket, de napi szintű bevásárlásra sajna nem alkalmas a bolt. Mindegy, tovább kutatok, elvégre még csak kísérleti fázisban vagyunk :)
Szóval egyelőre még jóval tovább tart egy szimpla bevásárlás és sokkal több fejtörést okoz, mert persze végtelen pénzzel könnyebb lenne, de nyilván úgy kell megoldani anya úgy mániáját, hogy ne döntse romba a családi költségvetést, különben nem csak a szemét lesz egy laza kézmozdulattal kihajítva, hanem anya is :)
A szeméthalom még nem lett drasztikusan kisebb, de annyit már most észreveszek, hogy sokkal körültekintőbben szelektálok és sokkal átgondoltabban vásárlok, így kevesebb kaja is landol a szemétben. Ez nálunk eddig sajnos sokszor előfordult, főleg mert Papával mindketten impulzusvásárlók vagyunk, aztán nem győzzük elpusztítani, amit megvettünk. Na ennek is szeretnék most véget vetni.
Ja, azt még hozzáteszem, nem lesz ez itt környezetvédő blog, tudjátok, nem vagyok megmondóember, csak most ez foglalkoztat, és így sikerült a magam számára is egy kicsit összefoglalni a dolgokat és a zero waste-es céljaimat. Remélem nem csak egy fellángolás és lesz energiám és lehetőségem hosszú távon is tartani magam az elhatározásokhoz!
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése