24

Szép tavaszi nap van, Verus megrendelte a jó időt :)

Reggel korán ébredtem, nem tudtam sokáig aludni, nem vagyok hozzászokva. Megint összevissza álmodtam és valami több tonnás súly nehezedett a mellkasomra. Porszi feljött hízelkedni, esett-kelt a puha paplan redői közt, összenyálazta az arcom és a karjaim. Néztem a redőnyön átszűrődő napfényt és eszembe jutott, mennyire szerettem kamaszkoromban ha a nap így a redőnyön át sütött be. Aztán arra gondoltam, hogy mainapság minden reggel első dolgom felhúzni a redőnyt és megfüröszteni az arcom a napfényben. Kapkodva húzom a redőnyt, mintha félnék, hogy vége lesz, a napot eltakarja valami felhő és már nem lesz részem a fényében. Valószínűleg nagyon sok dologtól félek így, hogy nem is tudok róla, nincsenek a félelemnek éles körvonalai, csak úgy van, bekúszik a mindennapjaimba.

Ma reggel, ahogy felébredtem nem azt éreztem, hogy remek ma van a szülinapom, itt áll előttem 9 napnyi szabadság, temérdek lehetőség, mókázás és minden ami ezzel jár, sokkal inkább nyomasztott ez a 9 nap. Két éve nem volt ilyen hosszú szabadságom és most félek, nem leszek képes felszabadultan átadni magamat az érzésnek.

Meg aztán úgy éreztem, na tessék, 24 éves lettem, még se diplomám, se pénzem, még nem tudok franciául, még nem vettem magamnak festőállványt, nem játszom hangszeren, nem voltam Radiohead koncerten, egyszerűen teljesen le vagyok maradva, nem ott tartok, ahol szerintem tartanom kellene.

Aztán főztem egy kávét (az új kotyogóson, meg az új fini kávéból, amivel Papi lepett meg), és a világ kerekebb lett egy picit. Hallgattam néhány tavaszi számot, és mostanra egyre egészebb embernek érzem magam. Talán csak ennyi, így szedi össze magát az ember a saját romjaiból, tovább lép mert egyszerűen jobbat úgysem tehet.

Meggyőződésem, hogy azért vagyunk a világon, hogy jól szórakozzunk, minél jobban, úgyhogy megpróbálok nem gondolni a rossz dolgokra és mosolyogni.

Azért mivel ilyen jeles nap van, mégis gondolnom kell picit arra, hogy hol is tartok.. Két éve írtam egy bakancslistát, már sajnos nem emlékszem, hogy hol van, de azt tudom, hogy tele volt képtelen dolgokkal. Most hogy már ilyen érett és felnőtt vagyok (pfffff :D), újragondolom a listát. Tegnap a főnököm azt mondta, hogy 30 fölött vége mindennek, nos akkor van még 6 jó évem, ki kell használnom. Tehát akkor bakancslista vol2:

1. Letöltöm a 24-et és megnézem végre :)

2. Elmegyek egy Radiohead koncertre

3. Részt veszek egy vadpáva vadászaton

4. Megtanulok franciául és még egy északi nyelven

5. Külföldön lakom egy darabig

6. Elmegyek egy nagyszabású divatbemutatóra

7. Kiugrom

8. Legalább egy, de inkább több másik földrészre is beteszem a lábam

9. Megtanulok gitározni

10. Csatlakozom egy civil szervezethez

11. Elmegyek rajztanárhoz, veszek egy festőállványt és kellékeket.

Ez a tíz plusz ikszes lista, ami az első kávé után sikeredett, remélem további kávék elfogyasztása további ötleteket szül majd. A lista biztos bővülni fog még. És ami a legjobb, hogy ez most már itt trónol a blogomol, szóval ezt a listát talán nem veszítem majd el :)

És íme a másik kedvenc tavaszi számom: